Alexisz Ciprász görög miniszterelnök áfacsökkentést jelentett be az élelmiszerekre a vendéglátásban és az energiaiparban a májusi önkormányzati választások előtt. Végül azonban úgy döntöttek, hogy csak az ehető termékek áfáját csökkentik, az ihatókét inkább nem.
Az eleinte 260 millió eurós csomag, amely keretében a görög kormány az élelmiszerek áfáját 24 százalékról, 13 százalékra csökkentette volna, tartogatott némi meglepetést, ugyanis további számítások után Ciprászék rájöttek, hogy a görögök kedvenc itala, a kávé miatt a költségvetés jelentősen megszenvedné a tervezett áfacsökkentést. A végső megoldás az lett, hogy az éttermi kávézás áfája nem csökken, de a boltban vásárolható kávé áfája igen.
A görög vendéglátóipar profitjának az 55 százalékát ugyanis a kávé és más italok termelik és egy 9 százalékpontos áfacsökkentés 80 millió euróval növelné a kormányzat költségeit. Emiatt a kávé mellett a kakaót, a teákat és egyéb, köztük alkoholos italokat továbbra is 24 százalékos adó terhel majd, az ételekkel ellentétben, amelyeknek az áfája 13 százalékra csökken majd. A változtatás májustól léphet életbe.
A vendéglátóipar szereplői szerint az áfacsökkentés nagyon jól jönne számukra, mivel ezzel jól tudnák ellensúlyozni azt a „veszteséget”, amit a minimálbér emelése miatt kellett elszenvedniük, illetve növekedési potenciáljukat is javítaná.
Hozzátették, hogy fontos lenne az áfacsökkentés a többi mediterrán országhoz viszonyított a versenyképesség növelésében. A vendéglátásban a ciprusi áfa 5-10 százalék között mozog, Olaszországban és Spanyolországban 10 százalék és végül Franciaországban 5,5 és 10 százalék között tartózkodik.
Adózási téren a Tax Foundation 2018-as nemzetközi adózási versenyképességi indexe szerint az áfát tekintve Görögország a sereghajtók közé tartozik, a vendéglátók ezért, és a korrupció illetve az adócsalás visszaszorítása érdekében is szorgalmazzák az áfacsökkentéseket.
Mindezek ellenére a kormány mégis úgy döntött, hogy bár 13 százalékra csökkenti a kávétermékekre kivetett áfát, viszont ez csak a „polcokon” lesz érvényes, miközben a vendéglátásban tartósan 24 százalék marad az áfa, így a bárokat, kávézókat és éttermeket látogató nagyközönség mégsem örülhet Ciprász tervének.
A görög pénzügyminiszter, Euclid Tsakalotos hangsúlyozta, hogy az adócsökkentések egy terv részei és véletlenül sem a választások miatt valósulnak meg. Hozzátette, hogy tudja, hogy az országban az emberek küzdenek a megélhetésért és nem mennek jól a dolgok, de a költségvetésben most nincs több tér a lazításra. Az éttermekben sem lesz.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet Varga Mihály pénzügyminiszter szerint.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
