Az elemzések nagy része arról szól, hogy megáll a hazai bérnövekedés

„Lassan 3 éve, hogy folyamatosan 10%-os vagy e feletti bérnövekedés van Magyarországon, és azóta az elemzések nagy része arról szól, hogy »igen, idén még ennyivel nőnek a bérek, de aztán majd leáll a bérnövekedés« – de egyelőre nem állt le. Sosem értettem, hogy mire fel ez a várakozás, amikor a hazai munkaerőpiac egyre szűkebb és a Nyugat elszívóereje folyamatosan igen magas. A legtöbb elemzés a termelékenység-növekedéstől elszakadó bérek fenntarthatatlanságára hivatkozva várta a bérnyomás csökkenését. Ám mivel hazánk az unortodox közgazdaságtan Sarkcsillaga, sőt Szíriusza, ezért én is hadd adjak elő egy unortodox közgazdasági fejtegetést a magyar bérekkel kapcsolatban. (...)

Összességében tehát szerintem az a helyzet, hogy a bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen (vagy haza nem küldik a magyar migránsokat, de ennek kicsi az esélye). Ha nem lesz ilyen 2-3 évig, akkor még addig simán lehet éves 10% béremelkedés. Természetesen ez egyre erősebb inflációs nyomást is fog indukálni, de a jegybankot ez láthatóan nem zavarja, ami nem is meglepő, hiszen az MNB valódi fő célja a minél erősebb gazdasági növekedés, illetve az államadósság lecsökkentése, ami pedig minél negatívabb reálkamatokkal érhető el a leggyorsabban. Magas nominális GDP-növekedés mellett a nulla közeli kamatok iszonyú gyorsan tudják csökkenteni az GDP-arányos államadósságot, ebből a szempontból pedig számukra minden világok legjobbika az, ha lassan értékelődik le a forint (devizaadósságunk már úgyse nagyon van), kúszik fel az infláció, akár 4-5-6%-ra, miközben van 3-4% reálnövekedés. Ha 10%-kal nő a nominális GDP, és eközben a nemzetközi helyzet (EKB) miatt az államadósság kamatterhe csak 2-3-4%, akkor ez egyszerre támogatja a növekedést, és tünteti el az államadósságot (10% növekedés és 3%-os kamatteher mellett a GDP-arányosan 70%-os adósságállomány 4 év alatt 53%-ra csökkenhet). Persze az ilyen inflatórikus boomok általában csúnya balesettel érnek véget, de ha a 2022-es választásokig ki lehet ezzel húzni, akkor minden szuper. Utána meg majd csak lesz valahogy…”