Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Tovább haladna Görögország a nemzeti termékek védelmével: most a „görög joghurtra” kerülne a sor, miután Csehországban már hivatalosan sem lehet ilyet készíteni.
Még 2016-ban jött létre az a törvény Csehországban, amely engedélyezte a cégeknek, hogy „görög joghurtként” címkézzék a saját termékeiket. Ezt persze nem hagyták annyiban a görögök, akik eljárást is indítottak Csehország ellen az Európai Bizottságon keresztül.
Végül a csehek úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a törvényt, így „görög joghurtot” már nem lehet Csehországban gyártani.
Vytenis Andriukaitis uniós egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztos ki is állt a görögök mellett az ügyben, hangsúlyozva, hogy a „görög joghurt” szó használata valóban megtévesztő lehet a Görögországon kívül készülő termékekre, ami tisztességtelen versenyt teremtene az uniós piacon.
Sztavrosz Arachovitisz görög vidékfejlesztési és élelmiszerügyi miniszter elégedettségét fejezte ki a csehek döntésével kapcsolatban. Az országnak szerinte meg kell védenie mindazon termékeket, amelyek Görögországnak köszönhetik hírnevüket és ezt a Bizottság is megértette. A következő lépés pedig, a PGI (az oltalom alatt álló földrajzi jelzés) megszerzése lehet.
A Görög Tejtermékek Iparágának Szövetsége (ΣΕΒΓΑΠ) közleményen keresztül azonban felhívta a figyelmet, hogy valójában semmi sem akadályozza a cseheket, hogy „görög típusú” joghurtot készítsenek a jövőben.
Egyesek szerint márpedig a joghurt lehetne Görögország újabb exportfegyvere, mivel a terméknek egyre nagyobb a hírneve és hatalmas a piacon a növekedési potenciál is. Panagiotisz Tsinavosz, a Kri-Kri tejtermékeket gyártó cég ügyvezető igazgatója szerint a joghurtexport legalább egymilliárd eurós forgalmat jelent. Nagy-Britanniában a görög típusú joghurtok forgalma eléri évente a 324 millió fontot, Olaszországban a 173 millió, Németországban a 153 millió és Hollandiában a 65 millió eurót.
Nem meglepő, hogy elég sok görög tejtermékgyártó magas összegeket fektet be ezen a téren. Például a ΦΑΓΕ cég, amely a legsikeresebb Görögországban, százmillió eurót fektet be, hogy joghurtgyárat hozzon létre a luxemburgi Bettembourgban, a ΜΕΒΓΑΛ pedig 5,3 millió eurós befektetést hajtott végre Thesszalonikiben, ahogyan a Kri-Kri is 2011 és 2016 között több mint 46 millió eurót fektetett be, aminek köszönhetően már 25 országba exportál.
A görögök a gyrosért is sokat küzdenek, ahol leginkább a német gyroshús behozatala jelent problémát a görög termelőknek.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.