Természetesen az állam is hibázhat, létezhet korrupció és magánérdekek is foglyul ejthetnek döntéshozókat – de látni kell, hogy ez a kimenet a mainstream vélekedéssel ellentétben nem tekinthető tudományosan eldöntöttnek.
„Az új irányzat szerint mindenekelőtt a fejekben kell rendet tenni. Súlyos károkat okozott a közgondolkodásban a piac mindenhatóságának és az állam tehetetlenségének hirdetése, mivel jelentősen csökkentette az állam méretét és erodálta a közszféra ethoszát. Ez utóbbi azzal járt, hogy az állam önértékelése jelentősen romlott és a kormányzati szektor szinte elkezdett leszokni arról, hogy »nagyban gondolkodjon« – pedig az államnak épp az a feladata, hogy nagy projekteket indítson, illetve olyan feladatokat oldjon meg, amit a magánszektor nem képes, nem akar, vagy a túl rövid időtáv miatt nem érdeke megoldani. Gondoljunk csak az űrkutatásra, a Holdra-szállásra, az internetre, a gyógyszeriparban felhasznált alapkutatásokra.
A kapacitásait leépítő, önmagával szemben bizonytalan állam valóban kevéssé tud társadalmi hozzáadott értéket teremteni, ezért arra kell törekedni, hogy az állam újra magára – ehhez pedig fontos, hogy az állam által elért eredményeket az államhoz kössük, ne pedig valamelyik önmagát ügyesen marketingelő magánpiaci szereplőhöz. Ismerjük fel, hogy az állam nem csak költ, hanem befektet és kockázatot is vállal, miközben a befektetéseinek hozamából legfeljebb csak áttételesen, a magánszektor gazdagodása miatt megemelkedő adóbevételeken keresztül részesül.
Természetesen az állam is hibázhat, létezhet korrupció és magánérdekek is foglyul ejthetnek döntéshozókat – de látni kell, hogy ebben nincs semmi előre elrendelt, ez a kimenet a leegyszerűsített mainstream vélekedéssel ellentétben nem tekinthető »tudományosan eldöntöttnek«. A jövőnk szempontjából is kiemelten fontos, hogy látjuk-e az állam szerepét az értékteremtésben, a gazdasági életben, felismerjük-e a vállalkozó állam lehetőségeit és felelősségét.
Amennyiben egy innovációra épülő, fenntartható és inkluzív módon növekvő, a társadalmi és a környezeti korlátokat is figyelembe vevő gazdasági környezetre törekszünk, akkor az állam státuszát helyre kell állítani mind a fejekben, mind pedig a tényleges jövedelmi elszámolásokban. Eljött a kezdeményező és bátor államok ideje, amit a közgazdászoknak is ideje elismerni. Azoknak tapsoljunk az innovációkért és a fejlődésért, akik valóban megérdemlik. Adjuk meg a piacnak, ami a piacé, de adjuk meg az államnak is, ami az állami szereplőket illeti.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hogy a startupból, jelen esetben egy politikai startupból nem válik-e valódi értéket, terméket, mondanivalót közvetítő egységgé, azt nehéz előre megjósolni.
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
Egykor a magyar élvonalbeli férfi-kosárlabdabajnokság legfiatalabb vezetőedzője volt. Dolgozott Németországban és Új-Zélandon, majd felfigyeltek rá az Egyesült Államokban. Olimpiáról, a Z generációról és hazaszeretetről beszélgettünk.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
Karácsony Gergelyt nem érdeklik a vállalkozások, az innováció.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
