Tarolnak a magyarok, ebben az egyik legjobbak vagyunk a világon

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ha megnézzük az európai innovációs és vállalkozói ökoszisztémák térképét, könnyen észrevehetjük a mély regionális egyenlőtlenségeket. Bár a technológia jövőjét szinte lehetetlen megjósolni, azt azok a vállalkozások – a startupok – fedezhetik fel, amelyeknek alapvető munkamódszere a próba és tévedés. Ráadásul a mesterséges intelligencia körüli jelenlegi fülsiketítő felhajtás is újra fellobbantja a vitát a robotokról, s azok gazdaságunkra és társadalmunkra gyakorolt hatásáról.

A kötet bemutatóján Cséfalvay mellett megszólaltak a kötetbe esszéket író kutatók, illetve Barbara Kolm, a bécsi Osztrák Gazdaság Intézet igazgatója és Antonio Vezzani, a genfi UNCTAD professzora is.

Csélfalvay szerint a kötet többek között hét esszében azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a kockázati tőkéhez való földrajzi közelség a startupokat a fejlődés különböző szakaszaiban, és milyen tényezők befolyásolják az ipari robotok használatát a különböző európai országokban.

Az egyik szerző, az MCC kutatója, Ujvárosi Máté Szingapúrból jelentkezett be, és kiemelte az ország példáját, mivel Szingapúr hazánk lakosságának a felét teszi ki, mégis kétszer akkora a GDP-je, és a robotok elterjedtsége terén a második a világon, Dél-Korea után. Johanyák Csaba kutató azt a kérdést vetette fel, számít-e a befektetők és a startupok közötti távolság.

Székely Orsolya kutatót az érdekelte, milyen ökoszisztémára van szükség ahhoz, hogy a startupok jól teljesítsenek. Lázár Viktor a scaleup, vagyis a néhány év alatt sikeressé váló startupok példáját vizsgálta meg arra jutva, hogy vannak egyes területek, melyekben egy ország cégei jól teljesítenek, ilyen Lengyelországban az egészségügy vagy

Barbara Kolm kiemelte, hogy a specializáció igenis fontos a gazdaságban, különösen a piacgazdaságban, ahol a verseny és az eredményorientáltság fontos, és erre is kell törekedni. A szabadkereskedelem, a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának fontosságát Adam Smith már jól leírta, és a specializáció fontos, hiszen az teljesít jobban a piacon, aki a legjobb szolgáltatást nyújtja. Ezért tehát érdemes a specializációkra építeni, amit ő „pull factornak” nevezett.

„A tudás nem a semmiből jön”

Vezzani szerint még a tudásalapú társadalomban is van helye a specializációnak, azok ugyanis már létező specializációkra vagy azokhoz közeli területekre építenek, „a tudás nem a semmiből jön”. A moderátor kérdésére, miszerint a tehetség vagy a pénzügyi támogatás a fontosabb, a professzor úgy felelt, hogy egyik sem, mert

A periferikus területek problémája, hogy a tehetségeknek jó állások vagy üzleti lehetőségek kellenek, és ezek nélkül elköltöznek. A pénz, a hatalom és a tehetség általában koncentrálódnak, és ezt a rendszert nehéz megtörni. Kolm jó példaként emelte ki Münchent, ahol a Müncheni Műszaki Egyetem egy jó központ, inkubátor lett, ahol koncentrálódik a tehetség, és ezt az ipar ki is használja.