Az embereknek akár hosszabb aktív életszakaszra is lehetne módjuk

„Elvileg az a tény, hogy a halálozási arányok javulnak, és az emberek hosszabb ideig élnek, a társadalom számára akár jót is jelenthetne. Különösen akkor, ha egészségben élik meg a polgárok az időskorukat. Igaz, hogy ma a társadalom átlagéletkora magasabb, mint korábban, napjainkban egy 75 évesnek az USA-ban ugyanolyan halálozási rátával kell számolnia, mint az ötvenes években egy 65 évesnek. Biológiailag tehát egy mai 75 éves nem idősebb egy 50-es évekbeli 65 évesnél... Elvileg tehát az embereknek akár hosszabb aktív életszakaszra is lehetne módjuk. Feltéve, ha van erre szándékuk, és a szabályok ezt lehetővé teszik. Ha módjuk van továbbra is dolgozni, aktívak maradhatnak a társadalomban. Némi irigységgel lehet tekinteni az amerikai egyetemekre, ahol 80 éves korban is aktív professzor lehet valaki. Nálunk viszont az állami finanszírozású egyetemeken a 70. év gyakorlatilag a kötelező nyugdíjba vonulást jelenti. Igazán kár, ha valaki élettapasztalatainak birtokában, jelentős felhalmozott tudással kiszorul az oktatás fórumairól. Az ugyan indokolt, hogy a fiatalabbaknak hely kell, de ők nyilván nem rendelkeznek mindazzal a tapasztalattal, amivel az idősebb kollégák. Ezt a megfelelő intézményeken belüli munkamegosztással, jó humánpolitikával meg lehet oldani, amennyiben a jogi és finanszírozási keretek adottak. Tipikus megoldás lenne például a rugalmas nyugdíjba vonulás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás engedélyezése.”