Volt magyar miniszter: Soros felajánlotta, hogy kiváltja az államadósságunkat

Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért?

Közismert tény, hogy Magyarország 1990-ben térségünk legeladósodottabb országa volt, összesen 21 milliárd dollárról beszélünk. Jó-e, ha egy állam a fejlődés érdekében eladósodik? – tette fel a kérdést Lesti Árpád moderátor Botos Katalin volt bankügyekért felelős tárca nélküli miniszternek.

Botos Katalin szerint eladósodni sose jó, hiszen azt vissza is kell majd fizetni, de mégis szükségszerű, ha kevés a hazai forrás. Egy híres közgazdászt idézve azt mondta,

A volt miniszter szerint az importot túlzott mértékben „vettük igénybe” olyan célokra, amelyek devizában sohasem térültek meg, azaz túlfogyasztás jellemezte gazdaságunkat. A termelési célú importot a hetvenes években már nem korlátozták, tehát szabadon áraszthatták el Magyarországot a külföldi termelési eszközök.

A beözönlő importeszközökből pedig a szovjet piacra kellett késztermékeket előállítanunk, akkor is, ha az nem volt gazdaságos. Még a '73-as nagy olajválság idején is, amikor az import jócskán megdrágult és a termelés költségei az egekbe szöktek.

„Az eladott termékeinkért pedig csak rubelt kaphattunk, amit nem tudtunk átváltani dollárba. A rubel tehát nem töltötte be a pénzfunkcióit, ezért nem is volt igazi valuta. Hogy példával szemléltessem, a nagyszerű Ikarus busznak mi csak a karosszériáját gyártottuk, minden más a kapitalista nyugatról származott. A buszokat pedig eladtuk a szocialistáknak úgy, hogy bele volt építve a tőkés importtartalom, ami viszont nem tudott megtérülni a rubel alapú bevételeinkből” – mutatta be a szocialista gazdaság abszurditását Botos Katalin.

A szocialista rendszer azonban nem akart engedni a demagógiából, nem akarták az életszínvonalat visszaszorítani, ugyanis arra törekedtek, hogy mindenkinek legyen valamilyen munkája. Akkor még nem autószalonok voltak a Váci úton végig, hanem gépgyárak – mondta.

Összegezve, az eladósodásunknak két fő oka volt: a rossz devizanem kiválasztása, illetve a szocializmus elveinek ráerőltetése a reálgazdaságra, ami túlfogyasztáshoz vezetett. A volt miniszter a túlfogyasztást tartotta súlyosabb tényezőnek az adósságunk növekedésében.

Mégsem a túlfogyasztás volt a hibás?

A rendezvény másik vendége, Szabó Gergely közgazdász, a Pénzriport alternatív pénzügyi honlap alapítója azonban vitába szállt azzal a hagyományos narratívával, mely szerint főleg a túlfogyasztás halmozta fel az államadósságot. A közgazdász ugyanis egy kutatása során kiderítette, hogy

Számításai szerint a túlfogyasztás és annak kamatai az összes adósságnak csak az egyötöd részét teszik ki, de lehet, hogy még annál is kevesebbet, mert a tanulmány készítése után kiderült, hogy az elemzéshez használt külkereskedelmi adatok és a folyófizetési mérleg számai utólag lettek rekonstruálva.

Végeredményben a húszmilliárd dolláros államadósságunkból a túlfogyasztás megközelítőleg csak négymilliárdot tett ki, tehát nem ez okozta az eladósodásunk nagy részét. Hanem az, hogy a szocialista vezetés

– összegezte a szocialista pénzügypolitikát Szabó Gergely.

Államszocialista hibák mindenütt

Jó példa erre, hogy sorozatosan felértékelődő valutában vettük fel a kölcsönöket. Az adatokból az is kiderül, hogy a '73-ban közel kétmilliárd dolláros államadósságunk '89-re húszmilliárdra nőtt, tehát

A szocialista vezetés első szerencsétlen devizaválasztása 1973-ban történt, amikor jelentős mértékben vett fel svájci frankhitelt, azonban ennek értéke több mint kétszeresére nőtt a hetvenes évek végére, ezzel megindítva az első nagy eladósodási hullámot.

1980 körül a dollár arányát növeltük, de szerencsétlen módon, mivel az pont ekkor erősödött vissza. Ekkor a dollár helyett jenre váltottunk, azonban 1985-ben előretörtek a jen hitelek, amelyek két év alatt közel megkétszereződtek a dollárhoz képest – mutatott rá az óriási hibasorozatra.

Ha visszafejtjük, hogy a rosszul kiválasztott devizák, illetve ezeknek a kamatai mennyiben járulhattak hozzá az egész adósságállomány növekedéséhez, akkor egy bődületesen nagy számot kapunk: a húszmilliárdos adósságunk több mint felét, akár 14 milliárd dollárt is kitehet ez a rész.

További hárommilliárd dollárt tett ki az az adósság, amit felvettünk és tovább hiteleztünk „baráti” országoknak:

azonban ezeket a baráti hiteleket ők azóta sem fizették vissza. 

Ha ilyen sok adósságunk lett, miért nem jelentettünk államcsődöt?

„Mivel néhány nagyobb hitelező kezében voltak a kötvényeink,

és más struktúrát kérünk. Ennek egy-két hónapnyi, évnyi nehézség lett volna a következménye, azonban az ország gazdaságát helyre rántotta volna. Ezt viszont csak úgy tudtuk volna meglépni, ha politikailag erős a kormány, tehát ha mögötte áll a média, rendőrség, hadsereg, illetve el tudja magyarázni az embereknek a csődbejelentés fontosságát és pozitív hozadékait” – mondja Szabó Gergely.

Botos Katalin erre szót kért és elmondta, hogy a rendszerváltáskor egyszerűen nem volt miből fizetnünk. Azt kellett a magyar kormánynak nyilatkoznia, hogy fizetni fogunk, hiszen ha a betétesek továbbra is kivonják a pénzeiket és nem is adnak napokon belül többet, akkor tönkrement volna Magyarország.

és nem sokon múlt, hogy a fő mezőgazdasági termékünk, a gabona „ránk rohadjon”, mert a fertilizáló szereket is importáltuk.

„Megsegítésünkre jött is a felmentősereg, például Soros György felajánlotta, hogy az adósságunkat átváltja vagyonra. Mi azonban inkább a biztonságosabb megoldást választottuk és több tulajdonosnak értékesítettük a vagyonunkat. Tudtuk, hogy Soros is eladta volna, ahogy a szocialista kormány is eladta legfontosabb értékeinket 1994-től kezdve, aztán 2000-től ugyancsak” – mutatta be a rendszerváltáskori viszonyokat a volt miniszter.

Mennyi az adósságunkban a külföldi deviza aránya?

Elhangzott, hogy jelenleg a teljes állomány húsz-harminc százalékát devizában, és tíz százalékát forintban birtokolják külföldi szereplők. Azonban belátható időn belül a deviza alapú adósság nulla százalékra csökkenthető, tehát

Ez úgy történt, hogy 2010-től jelentős külkereskedelmi többletet termel a magyar gazdaság, így a lakosság és a vállalatok is hatalmas megtakarítók lettek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy áramlik be a rengeteg külföldi pénz, tehát eurót váltunk át forintra (a külföldi pénzből így lehet itthon vásárolni), ez a forint aztán egyrészt bekerül a bankrendszerbe, másrészt az államkötvényekbe és ezekből az állam növelni tudja az új forint kibocsátásokat, amiből visszafizeti a lejáró euró kibocsátásokat.

A képződő külkereskedelmi többletünk, illetve a megtakarításaink teszik lehetővé, hogy az állam fokozatosan kiszálljon a devizahitelekből, így csökkentve a külföldiek kezében lévő államadósságot is.

A forintalapú adósság nem veszélyes

Szabó Gergely szerint téves az az adósságról alkotott kép, hogy mindig a deficitet nézzük és arról kevesebb szó esik, hogy mennyi az állam kamatfizetés nélküli egyenlege. A közgazdász szerint a lényeges kérdés az, hogy mennyivel ad több pénzt az állam a háztartásoknak, a vállalatoknak, mint amennyit beszed tőlük adó formájában.

„Volt egy-két év a Medgyessy-kormány alatt, amikor jelentős volt az elsődleges egyenleg hiánya, de jellemzően nem ezért van deficitben az ország. A jelenlegi állapot is az, hogy

– hangsúlyozta a közgazdász.

A kutató szerint nagyon fontos, hogy az adósság deviza vagy forint alapú, ugyanis a külföldi pénznemben felvett adósság kamatát a külföld határozza meg, ami kockázati tényezőt jelent számunkra. Ezzel szemben a hazai pénznemben kibocsátott kötvény teljesen máshogy viselkedik, pont amiatt, mert 

tehát alapkamaton ad a bankrendszernek hitelt államadósság fejében. 

Következésképpen a bankszektornak megéri államadósságot venni, ha annak magasabb a kamata mint az alapkamat. Ebből kifolyólag, a közgazdász szerint

Elég lett volna egyszer leengedni a kamatokat és engedni, hogy elszálljon az infláció, így utána hatalmas kamatterhektől szabadult volna meg az ország. 

A mostani növekedés jelentős meghatározója, hogy alacsony az alapkamat, ebből következőleg alacsony az államadósság kamata, így kevés terhet jelent a kamatok törlesztése, a megmaradó összeg pedig a növekedést tudja támogatni. A közgazdász becslései szerint

és hatalmas sikere a mostani jegybank politikának, hogy sikerült lehozni ezeket a kamatokat, így megtámogatva a növekedést.

Meddig maradhat ilyen alacsony a jegybanki alapkamat?

„Nekem ebben más a véleményem, mint a konszenzus. A többség szerint, ahogy Amerikában mennek fel a kamatok, úgy fokozódik az inflációs nyomás és ezt az egész világnak le kell követni. Szerintem úgy néz ki az egész pénzügyi rendszer, hogy ahhoz, hogy ne legyen defláció illetve recesszió, folyamatosan új pénznek kell bejönni a gazdaságba, és ez az új pénz akkor teremtődik, amikor valamelyik szektor eladósodik” – foglalta össze álláspontját Szabó Gergely. Szerinte ahhoz, hogy ne legyen defláció és recesszió, egyre alacsonyabb kamatok kellenek, ezzel ösztönözve a lakosságot és a vállalatokat az eladósodásra.

A közgazdász azt jósolja, hogy nem lesz jelentős mértékű kamatemelés nemzetközileg, csak akkor emelnek, ha már nagyon elszálltak az eszközárak és nagy lesz az inflációs nyomás. Nálunk is nagyon sokáig lent maradhatnak a kamatok és mivel egy nagyon leértékelt forint árfolyamon vagyunk most, folyamatosan befelé áramlik a pénz. A külkereskedelmi többlet pedig folyamatos felértékelődési nyomás alatt tartja a forintot, tehát

A meghívott szakértők ezzel befejezték előadásukat, és a közönség kérdéseire válaszoltak.

Tehát az USA támogatta a lengyelek kérését, mondván, hogy így segít a Szovjetunió bűvköréből kiszabaduló országoknak. Magyarország azonban nem élt az államadósság tárgyalás útján történő elengedésével” – magyarázta a lengyelek adósságkönnyítő húzását Botos Katalin volt miniszter.

Matematikailag lehetséges, hogy valaha is kifizessük az államadósságot?

A devizaadósságot egyelőre a külkereskedelmi többletből, illetve a rendelkezésünkre álló devizatöbbletből tudjuk fizetni, ezzel szemben a forint alapú adósságot sosem fogjuk visszafizetni, ugyanis

Ezen a ponton könnyebb ha úgy gondolunk az államadósságra, mint egy számra az Excel táblázatban, csupán egy jelre – magyarázta Szabó Gergely.

Ennek az a magyarázata, hogy az államadósság lejegyzéséhez a banknak nincs szüksége előzetes megtakarításra. Tehát amikor az állam kibocsát egy forint államadósságot, azt lejegyzi az ország legnagyobb bankja, és bár jegybankpénzzel fizet az államnak, azt a pénzt az állam elkölti és visszakerül a bank számlájára betétként.

Azért történhet ez így, mert az államadósságunk nem egy olyan kemény dolog mint az arany, ezüst, dollár ami számunkra korlátos lenne, tehát

Az adósságunkra lekötött jegybankpénzként tekinthetünk. Amíg ezt gyűjtik az emberek addig jó, ha viszont nem gyűjtik, akkor megemelkednek az eszközök árai, viszont akkor se omlik ránk a rendszer, csak például megemelkednek a lakásárak és rosszul járnak azok, akik akkor akarnak lakást venni – mondta Szabó.

Végül Botos Katalin megjegyezte, hogy „amíg a vállalati vagyon privatizálható, addig a föld- és lakásvagyonunk nehezen értékesíthető a külföldiek számára. Magyarország vagyona pedig az adósság két-háromszorosát is fedezi. Azonban a lakásvagyon csak addig jó, amíg lakják is, különben gyengül. Ezért is fontos, hogy folytassuk a jelenlegi kormányzati politikát, ami munkahelyeket teremt és támogatja a családalapítást” – zárta az előadást a volt miniszter.