Végre télen is ehetünk magyar paradicsomot – üvegház-átadó Veresegyházon

Kutatás-fejlesztési és látogatóközpont is épül

2018. december 14-én az átadással egybe kötve zajlott Nagy István agrárminiszter fővédnökségével és jelenlétében az első szüret is Magyarország legkorszerűbb, mesterséges pótmegvilágítással ellátott növényházi beruházásában. A beruházás teljes költsége 1,5 milliárd forint, melyből 500 millió forint vissza nem térítendő támogatás a Vidékfejlesztési Program „Kertészet korszerűsítése” című pályázati felhívásra benyújtott nyertes pályázatból kerül elszámolásra.

A fejlesztéssel Magyarországon elsőként jött létre teljes éves termesztési képesség, amellyel a Veresi Paradicsom Kft. számára versenyképességének növelése és piaci jelenlétének erősödése valósul meg itthon és külföldön egyaránt, ugyanakkor lehetővé válik a téli időszak kevésbé minőségi import (főleg spanyol származású) paradicsom behozatalának mérséklése hazánkban. A vállalkozás eddigi 95 százalékos exportra történő termelését újra tervezte, így jelenleg elmondható, hogy termelésének 70 százalékát a magyar piacon, míg a maradék 30 százalékát külpiacon értékesíti.

„Isten hozta Önöket a 21. században, Isten hozta Önöket a megújuló magyar mezőgazdaságban. Igen, ilyen lesz a magyar mezőgazdaság. Erre kell fölkészülnünk, ezért kell mindent megtennünk” – mondta Nagy István miniszter.

A spanyol paradicsomot éretlenül szedik le

A Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője, Márkus Zsolt a multinacionális vállalatok világát hagyta ott a kertészkedésért. Miután 2014-ben eljött az a pillanat, hogy a háromgyermekes családapa már csak külföldön tudott volna előrelépni a munkájában, gondolt egy merészet, és belevágott a paradicsomtermesztésbe.

„Olyan ipari technológiai fejlesztéseket hajtottunk végre, ami a mezőgazdaságra nem jellemző. Az üzleti stratégiánk arról szólt, hogy téli időszakra szeretnénk termelni” – mondta el, hozzátéve, hogy a télen hazánkba érkező spanyol paradicsomot éretlenül kell leszednie a spanyol ültetvényeken dolgozó 150-300 ezer migránsnak.  A spanyol paradicsomot nem csupán éretlenül szedik le, de vegyszerterhelése is magas. E tényezők miatt ízvilága és beltartalmi értéke is kérdéses.

„Kérném a médiát, hogy nézzen utána, hogy mi történik Spanyolországban” – tette hozzá. Márkus szerint jó lenne, ha kiderülne, hogy valójában milyen minőségű paradicsomok érik el a magyar piacokat télen.

A paradicsomtermesztés hazai bölcsője

A Magyarországon eddig megszokott, hagyományos hidrokultúrás üvegházi kertészkedés mellett a Veresi Paradicsom Kft. számára kiemelkedően fontos az innováció, valamint a kutatás-fejlesztés és oktatás integrálása a termesztésbe, az üzletfejlesztésbe és a kereskedelmi tevékenységekbe.

A termelő beruházás mellett, a vállalkozás saját forrásából ezért megvalósít egy oktatási és szemlélet-formálási célú kísérleti üvegházat is. 

A kutatás-fejlesztési, valamint látogatóközpontnak szánt épületben lehetőség nyílik a különböző termesztési technológiák előnyeinek és hátrányainak megismerésére, tévhitek eloszlatására az üvegházi termesztéstechnológiával szemben, fajtakísérletek végzésére a Kárpát-medence klimatikus viszonyaira alapozva, a paradicsom beltartalmi értékeinek kutatására, illetve kereskedelmi célú marketingkutatásra, valamint folyamatos oktatási tevékenység, tudás és technológia-transzfer végzésére.

Spektrális LED alapú mesterséges megvilágításra irányuló, kertészeti célú, ipari méretű K+F tevékenység még nem zajlik sehol a világon, így az ünnepélyes keretek között zajlott üvegház átadást követően az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László fővédnökségével a Veresi Paradicsom Kft., a Tungsram Operations Kft., valamint a Szent István Egyetem háromoldalú együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá ipari szintű kutatási és fejlesztési tevékenység közös végzésére a Veresi Paradicsom Kft. meglévő kapacitásának rendelkezésre bocsátásával.

A termelésben keletkezik a legnagyobb magyar hozzáadott érték

Az államtitkár bemutatta, hogy a 90-es évek gazdaságszerkezeti átalakulása során olyan sajátos ideológiai utat választott az ország akkori vezetése, amiben a külföldi és hazai tőke között nem tettek különbséget, a tőke jelenléte fontosabb volt, minthogy honnan származott. Ma már viszont tudjuk, hogy a tőkének van színe és szaga, van nemzetisége, ezért fordulhatott elő, hogy a 2008-as válság idején a tőke hazamenekült az anyaországát megsegíteni, Magyarország pedig hitelek felvételére kényszerült. Ahhoz is nagy szükség volt a magyar kreativitásra, hogy a felvett IMF és EU Bizottság hiteleitől megszabaduljunk – tette hozzá.

A gazdaságszerkezeti átalakulás eredménye, hogy míg a nettó árbevétel közel fele-fele arányban oszlik meg a külföldi és hazai tulajdonú vállalkozások között, addig a foglalkoztatottaknak csupán negyedét foglalkoztatják külföldiek – mondta.

Ennek következménye, hogy háromszoros termelékenységbeli különbség van a külföldi és hazai szektor között. A hozzáadott érték felét a három százaléknyi külföldi vállalat állítja elő. Célunk, hogy a magyar hozzáadott érték növekedjen, ami a fenti számok tükrében nagy kihívást jelent – mutatott rá György László.

A magyar hozzáadott érték növelésének egyik eszköze, ha behozzuk Magyarországra a globális értékláncokat, azaz a nemzetközi nagyvállalatokat. A tudás és a piacokhoz való hozzáférés jelentős részben ugyanis annál a 600 nagy nemzetközi cégnél van, amelyek a világexport 80 százalékát adják – mondta. 

Ha azt szeretnénk, hogy a magyar vállalkozások meg tudjanak jelenni önálló márkákkal a világpiacon, valamilyen kapcsolódási pontot kell találnunk ezekkel a nagy cégekkel. A probléma viszont az, hogy ezek az óriáscégek hallgatólagos megállapodásokat kötöttek anyaországaikkal arról, hogy csak a termelést telepítik külföldre, de a magas hozzáadott értéket jelentő kutatás-fejlesztést nem – figyelmeztetett.

Ezért mi egyrészt támogató környezet kialakításával azt szeretnénk megmutatni, hogy Magyarországra érdemes kutató-fejlesztő, szolgáltató, értékesítő munkahelyeket telepíteni. A globális cégekre pedig azért is szükségünk van, hogy rajtuk keresztül a magyar vállalkozások kijuthassanak a nemzetközi piacokra – vélekedett.

Másrészt a hazai kutatás-fejlesztést is segíteni kell és az élelmiszertechnológia egy olyan terület, ahol a kormány támogatja a kreatív magyar vállalatok teljesítményét. A Veresi Paradicsom kiváló példája azoknak a magyar cégeknek, amelyeket kutató-fejlesztő együttműködésekbe illesztünk be – fejtette ki György László – arra alkalmas technológiai vállalkozásokkal és egyetemi központokkal. A cél, hogy hazai tudást és terméket hozzunk létre az együttműködésekkel, majd kivigyük azt a nemzetközi piacra a nemzetközi nagyvállalatok segítségével – mondta.

A jelenleg az Európai Unió által biztosított tudományos források Magyarországra jutó 0,7 százalékát 2,1 százalékra igyekszünk növelni az élelmiszertechnológiai és egyetemi együttműködések segítségével. Ezek az együttműködések kellenek ahhoz, hogy elérjük, hogy még több kutatás-fejlesztési forrás legyen lehívható, ezáltal pedig növeljük a magas béreket nyújtó munkahelyek számát – tette hozzá.

Az államtitkár ismertette, hogy az élelmiszergazdaságban a legnagyobb hozzáadott érték a kereskedelemben jön létre, a magyar hozzáadott érték aránya viszont itt a legkisebb.  A legnagyobb magyar hozzáadott érték ehelyett jelenleg a termelésben keletkezik – ismertette.

Az olyan innovatív vállalkozások, mint a Veresi Paradicsom, részt tudnak venni az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazella programjában, ahol tanácsadással és vissza nem térítendő támogatásokkal segítik a nagy növekedésre képes magyar vállalkozásokat annak érdekében, hogy minél többet termeljenek először a hazai piacra, majd az exportpiacokból is minél nagyobb részt tudjanak maguknak kihasítani – tette hozzá.

A Veresi Paradicsom emellett mintagyárként vehet részt az Ipar 4.0 programban. A cél, hogy az általuk összegyűjtött tudással a digitalizációt, automatizációt és robotizációt minél szélesebb körben elterjesszük a magyar vállalatoknál, akik ezáltal versenyképesebbé válhatnak vetélytársaikkal szemben – mutatott rá.

György László hozzátette, hogy szeretnék emellett elterjeszteni Magyarországon a vertikális és beltéri farmgazdálkodást, de tervezik blokkláncon alapuló technológiára építve az élelmiszerbiztonsági lánc nyomon követését is.

Környezetterhelés nélkül termelünk

Tuzson Bence, Veresegyház országgyűlési képviselője elmondta, hogy a város élen jár az innovációban, hiszen egy olyan üvegház alapú paradicsomtermesztés folyik, ami világszínvonalú, technológiai alapú és Magyarország jövőjét szolgálja.

A Veresi Paradicsom Kft. 2014-ben még 5,8 milliós veszteséggel indított, amit a második évben 311 milliós árbevétellel hoztak fel 13,5 milliós adózott eredményre. Ez 2016-ra 400 milliós forgalom mellett közel 80 millióra növekedett, tavaly pedig már 650 milliós árbevétel, és 107 milliós adózott eredmény felett teljesítettek. Az üvegházakban a szakmai munkát holland menedzsment vezetésével két, a közeli gödöllői Szent István Egyetemen végzett kertészmérnök koordinálja. Nekik a számítógép vezérlésű rendszer egy internetes alkalmazáson keresztül küld értesítést arról, ha bármilyen hiba vagy eltérés tapasztalható a telep működésében. 

Az itt dolgozó emberek 80 százaléka környékbeli, a többiek pedig Erdélyből érkeztek a szezonra. Összesen 40-en dolgoznak a telepen, a 18 zöldmunkás a kezdetektől itt van. A termálvíznek köszönhetően zéró emissziójú fűtésrendszert üzemeltetnek, amihez Veresegyházon több termálkút áll rendelkezésre. Ez magas üzembiztonságot nyújt, az elhűtött vizet pedig nem a szennyvízbe továbbítják, hanem visszasajtolják, így a technológiának nincs környezetterhelése. Az öntözővizet 100 százalékban összegyűjtik és tisztítás után újrahasznosítják. Az eddigi 1,7 hektáros üvegházban évente átlagosan 500 tonna paradicsomot szednek a 85 méter hosszú sorokban. Ez a kapacitás bővült most 30 000 négyzetméterrel.