A TISZA Párt nem akar alkudozni a régi ellenzéki pártok politikusaival
Nem gondolom, hogy bármilyen erkölcsi alapja lenne „dolgozni küldeni” azokat az ellenzéki képviselőket, akik felléptek a hatalom ellen, amelynek ő aktív részese volt.
A munkavállalók érdeke az, hogy minél nagyobb legyen a munkáltatók versenye értük. Ennek kulcsa, hogy minél több munkahely legyen.
„Mégis, nem teljesen nyilvánvaló módon, de a munkavállalók is jól járhatnak ezzel a módosítással. A piac törvényszerűsége ugyanis az, hogy a szabadabb alku több lehetőséget teremt. Ez rövid távon a munkáltatók javát, de hosszútávon a munkavállalók javát is szolgálhatja.
A munkavállalók érdeke ugyanis az, hogy minél nagyobb legyen a munkáltatók versenye értük. Ennek kulcsa, hogy minél több munkahely legyen. Több munkahely, mint munkavállaló. Ha nagyobb a verseny a munkavállalóért, akkor megváltozik, vagy legalábbis egyensúlyba kerül a kiszolgáltatottság mértéke. Én függök tőled, te függsz tőlem – alkudjunk, mi az ami neked, mi az ami nekem jó. Hogy mindketten jobban járjunk.
A munkahelyteremtés üzlet a befetetőknek, a munkáltatóknak. Megéri – nem éri meg. Nyerek rajta vagy nem vesztek rajta? Drága a munkaerő? Kösz, akkor inkább Ukrajna. Merev a szabályozás? Kösz, akkor inkább veszek három lakást, kiadom és megvagyok. A rugalmasság olcsóság. Munkahelyet teremt. Vagyis fenntartja a most kialakult munkaerőhiányt.
Ha tartós marad a munkaerőhiány, akkor a munkavállalók szabad mozgása és a szabad szervezkedés (szakszervezetek létrehozása és alkuja) gátló ereje erősebb lesz, mint egyes munkáltatók kiszipolyozásra épített stratégiája.
Az állami szabályozás fellazítása magára hagyja a munkavállalót. Kezdetben nem feltétlenül lesz jobb. Mégis, ismétlem újra, a piac furcsa szabályszerűségei miatt, hosszú távon a munkavállalók is jól járhatnak. Bátorság, összefogás, élelmesség, s mozgékonyság a munkaerőpiacon megteremti az ellensúlyát a munkáltatói hatalommal való visszaélésnak. Csak maradjon fenn a munkaerőhiány. Ennek kulcsa pedig a kevesebb szabályozási teher. És az adócsökkentés.
S igen, nem elég a piac vak ereje. Kell a bátorság, az összefogás, vagy az élelmesség. Ez a munkavállalók saját fegyvere. Akik helyben akarnak maradni, szervezkedjenek, csináljanak igazi szakszervezetet, amely helyben azért küzd, ami fontos a munkavállalóknak: kevesebb túlóra, mint amit a törvény megenged, vagy magasabb túlórapótlék azonnal, hogy megérje a túlmunka. Aki meg inkább tovább állna, keressen jobb, emberségesebb munkahelyet, s leginkább tanuljon, fejlessze önmagát, s legyen képes minél több munkát ellátni. Minél többet tud valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkát találjon.
De ahhoz, hogy mindenki jól járjon a munkaerőpiacon, kell még egy fontos kormányzati lépés. Mint ismeretes, Magyarország világbajnoki szintén van a munka adóterhelésének versenyében. Varga Mihály a választások előestéjén egyszámjegyű személyi jövedelemadó lehetőségéről beszélt. Várjuk, hogy azzal is segítse a munkáltatók versenyképességét és a munkavállalók holnapi jobblétét a kormány, hogy helytáll ígéreteinek, s valóban érzékelhető adócsökkentéssel támogatja a vállalatok munkahely teremtését.
Az eddigieknél nagyobb ívű adócsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a vállalatok versenyképessége fennmaradjon az emelkedő bérek ellenére is, s munkavállalóknak is több jusson családjukra.”