2019-ben újabb 6 milliárd forinttal kívánja támogatni a kormány az építőiparban tevékenykedő magyar vállalkozásokat – mondta György László államtitkár az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén pénteken, Budapesten.
Ha magyarok építenek, a profit és a bér is magyar marad
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kiemelte: az építőipar potenciális megrendelés-állománya 2023 végéig – szakértők számításai szerint – 24 ezer milliárd forintot ér el, ebből 14 ezer milliárd forintot tesznek ki a várható állami megrendelések. A következő években mintegy 1000 kilométer közút építését, korszerűsítését akarja megvalósítani a kormány, azt akarják elérni, hogy minden megyeszékhelyet gyorsforgalmi út kössön össze a fővárossal.
A hozzávetőleg 10 ezer milliárd forint magánberuházásból mintegy 2000 milliárdra rúgnak majd a magánlakás- és más lakossági építkezések, és 8000 milliárd forintot jelentenek majd az olyan nagy beruházások, mint például a BMW-gyár megépítése – jelezte György László.
Az ITM államtitkára rámutatott: 2019-ben újabb 6 milliárd forinttal kívánja támogatni a kormány az építőiparban tevékenykedő magyar vállalkozásokat.
Hozzátette, hogy kormányhatározatban döntöttek egy beruházási ügynökség létrehozásáról, amely felügyeli az állami beruházásokat annak érdekében, hogy azok hatékonyabban és jobb minőségben valósuljanak meg, a minőség- és hatékonyságbiztosítás mellett pedig a keresleti oldalon ügyel majd a megrendelések időbeli „kisimítására” és ütemezésére.
A kormány hosszú távú célja az, hogy ne legyen választóvonal az épített környezet minőségében város és falu között.
György László kiemelte, hogy minden sikeres nemzetgazdaság patrióta gazdaságpolitikát folytat – még ha nyitottságot is mutat –, azaz védi a kritikus infrastruktúráját és ágazatait.
A szektorral kapcsolatos kihívásokról elmondta, hogy a támogatások csak azon cégek részére nyitottak, amelyek tisztességesen adóznak és magas bért fizetnek. Azonban míg az építőiparban egy kékgalléros munkavállaló a hivatalos statisztikák szerint bruttó 203 ezer forintot keres évente, addig ez a járműiparban a 300 ezer forintot is eléri.
György László hangsúlyozta, hogy a kormány célja nem csak a termelékenység javítása, hanem az is, hogy az ebből származó hasznok ne csak a munkaadókat szolgálják, hanem a dolgozókat is.
Ha pedig a bérek nagyot nőnek az építésgazdaságban, akkor az adóbevételek is emelkednek, az adóbevételeket pedig további termelékenységet javító támogatásokra lehet fordítani – tette hozzá.
Végül kitért arra is, hogy egy szabványügyi bizottságot is létrehoznak, amely megvizsgálja, hogy melyek az építész-tervező irodák által leggyakrabban használt szabványok. Ezek átlagosan évi 1-2 millió forintos költségét a kormány pár tízezer forintra csökkenti majd – emlékeztetett.
Kiterjeszthetik a CSOK-ot
Az első tíz hónapban 22 százalékkal bővülő ágazati teljesítményről azt mondta, ez kiugró ütemnek számít az Európai Unióban, hiszen a 28 tagállamban az építőipar átlagos növekedése 4,3 százalékos volt.
A pénzügyminiszter kiemelte: ahhoz, hogy az építőipar továbbra is megőrizze a lendületes növekedési ütemét, változnia kell a vállalati struktúrának, enyhülnie kell a szakemberhiánynak, és jelentős technológiai korszerűsítést is végre kell hajtani.
A pénzügyminiszter szerint a kormány támogatja a hazai építőipar fenntartható, modern technológián alapuló fejlődését annak érdekében, hogy az eleget tudjon tenni a növekvő megrendelői igényeknek.
Varga Mihály jelezte: a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy az építőipar visszanyerje súlyát a gazdaság meghatározó ágazataként, most az építőipar a GDP mintegy 4,5-5 százalékát állítja elő, ez az arány a válság előtti években 7 százalékhoz közelített.
A pénzügyminiszter az ágazat eredményeiről szólva elmondta, hogy az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, egyúttal a szektorban foglalkoztatott munkavállalók száma az utolsó egy év alatt közel 18 ezer fővel, 335 ezerre emelkedett.
Varga Mihály kiemelte:
A bővülés hátterében a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, kiemelten az otthonteremtési program 2015-ös életre hívása áll – közölte a pénzügyminiszter.
Varga Mihály felhívta a figyelmet: a kormány az elmúlt időszakban számos olyan lépést tett, amelyek javítják a vállalkozói környezetet Magyarországon, illetve közvetlen módon segítik az építőipar területén működő vállalkozásokat.
A pénzügyminiszter emlékeztetett: a kormány novemberben döntött arról, hogy 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
A további, építőipart támogató intézkedéseket ismertetve elmondta, hogy 2018-ban a kormány több mint 230 milliárd forintot különített el az otthonteremtés elősegítésére, ami jövőre tovább emelkedik, valamint bevezette az építőipari támogatási programot, amelyre idén 16 milliárd forint áll rendelkezésre.
Varga Mihály jelezte: a program célja, hogy javítsa az ágazatban működő vállalkozások technológiai felkészültségét, hogy ezek a cégek a jövőben magasabb hatékonysággal tudjanak megfelelni a Magyarországon erőteljesen növekvő piaci igényeknek.
Varga Mihály a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztését is említette, különös hangsúllyal a vidéki, az 5 ezer lakos alatti településekre.
Nagyon jó évet zártak, de sokan nem képesek az innovációra
Koji László, az ÉVOSZ elnöke megnyitó beszédében jelezte: az építőipar idén is jó évet zár, a termelési értéke eléri a 3000 milliárd forintot.
Koji László elmondta: napjainkban
Az ÉVOSZ elnöke a problémák között felvetette, hogy az ágazatban a munkaerő a „könnyebb, lazább” foglalkoztatók felé áramlik, ugyanis a dolgozók jó része azt kedveli, ha a jövedelem egy része a zsebbe megy, oda mennek, ahol laza a munkafegyelem, cserébe elnézik a munkavédelmi hiányosságokat is.
Koji László arról is szólt, hogy a mikrovállalkozások nagy tömege nem képes a megfelelő innovációra, az összetettebb építési feladatok elvégzésére, ezt továbbképzéssel erősíteni kell.
Ha ez sikerül, akkor idén lezárul az építőipar extenzív fejlődésének időszaka, hiszen a piac rákényszeríti a cégeket a hatékonyság javítására.
(MTI, Makronóm; Címlapkép: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
