A kínai Szinglik Napja kétszer akkora forgalmat bonyolít, mint a Black Friday

Bejött az Alibabának a Szinglik Napja

A Szinglik Napja a gazdasági válság éveiből, 2009-ből származik. Ötlete a kínai Daniel Zhang nevéhez fűződik, aki egyébként az idei évtől váltotta Jack Ma-t, a korábbi vezetőt az Alibaba élén. 

Zhang elmondása szerint az ötlet – bár a vállalat növekedése érdekében született – valójában társadalmi problémára tapintott rá. Kínában ugyanis a túlnépesedés enyhítésére sokáig egy-gyermek politika volt érvényben, aminek eredményeként számos férfi egész életére szingli marad. Ennek oka, hogy a rendszer a fiúgyermekek születését jutalmazta, így mára közel három „Magyarországnyi” férfi biztosan nem talál párt Kínában egész életében – a születésszabályozás miatt ugyanis ennyivel több férfi él az országban, mint nő. 

Erre már korábban is léteztek kezdeményezések, a Nanjing Egyetem diákjai például már 1993-ban is ünnepelték november 11-ét. A két egyes a magány jelképévé vált, aminek egyszerűsége megtetszett Zhangnak. 

Az Alibaba megadta a kínai középosztálynak a fogyasztói lázadás érzését. „Akkor is őrültként vásárolhatsz, ha nincs barátod vagy barátnőd” – szólt a jelmondat, arra utalva, hogy a sokszor szégyenben élő emberek is kényeztethetik magukat.

Az Alibaba ehhez minden segítséget megad, számos terméket féláron, ingyenes kiszállítással árul a jeles napon. A vásárlás fesztiválja a kínai középosztály gyarapodásával együtt vált egyre fontosabbá, messze maga mögött hagyva a Black Friday-t vagy a Cyber Monday-t.

A vásárlás ünnepe

Az utóbbi években az Alibaba bővíteni igyekezett a célközönséget, így a világban már Double 11-ként emlegetik a napot, amit így már mindenki magáénak érezhet. Az esemény közben egyúttal a párkapcsolatok ünnepévé is válik: Pekingben ezen a napon többszörösére nő a házasságkötések száma is. Sőt, a két-gyermek politika 2015-ös bevezetése után, a 2017-es november 11-én például 83 százalékkal nőtt a dupla babakocsikra való internetes keresések száma.

Az online kereskedelem más szolgáltatások felemelkedését is segítette, például az Alipay mobilfizetési alkalmazás létrejöttét, ami több mint félmilliárd felhasználóval rendelkezik a világban. 2016-ban pedig virtuális valóság szemüveggel segítette a cég, hogy a kínai vásárlók otthon ülve is az amerikai Macy’s kínálatában válogathassanak.

Érdekesség, hogy a vásárlás fesztiválját az Alibaba már élő showműsorral ünnepli, ahol David Beckham vagy épp Daniel Craig társaságában sorsolnak ki luxusautókat.

A kínai cégnél a vásárlók az első 85 másodperc alatt költöttek el egymilliárd dollárt, a nap első órájában pedig már 10 milliárdot. És ekkor még hátra volt 23 további óra, így a nap végére 30,8 milliárd dollárt hagyott az Alibabánál a világ az idei Szinglik Napján. Ez 27 százalékkal volt magasabb a tavalyi költésnél. 

A mostani közel harmincegy milliárdos összeg a tavalyi amerikai Black Friday és Cyber Monday duplája. Ez jól jelzi, hogy

amelyek megkerülhetetlenné válnak a magyar termékek kínai vagy éppen a világpiacra való eljuttatásában is. 

Kína rendelkezik a világ legnagyobb internethasználó fogyasztói közönségével, hozzájuk pedig a kínai online kereskedelmi platformokon át vezet az út. Nem véletlen, hogy az Alibaba az USA-ban számos eseményt szervezett helyi kis- és középvállalatoknak, hogy növelje a weboldalain elérhető kínálatot és összekösse azokat a hihetetlen ütemben gyarapodó kínai középosztállyal (a cég nagyrészt a közvetítés díjából él). A Forbes szakértője szerint ehhez az 500 milliós kínai középosztályhoz egyértelműen az Alibabán keresztül vezet az út. Az sem meglepő, hogy Jack Ma, a cég korábbi vezetője az USA kereskedelmi háborúját a világ legostobább lépésének nevezte.

Kínai óriáscégeken keresztül vezet az út a félmilliárd fős középosztályhoz

Magyarország is igyekszik megcélozni a néhány évtized alatt óriásivá növekedő kínai középosztályt. Ezt jelzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utazott a november 5-én Sanghajban megnyíló első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) eseményeire, ahol a magyar-kínai gazdasági és közlekedési kapcsolatok szorosabbra fűzéséről is egyeztetett. A delegáció tagjaként az ázsiai partnerekkel tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Nagy István agrárminiszter is.

A konkrét együttműködés jegyében az Alibaba Group György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár részvételével nyitotta meg a Tmall online kereskedelmi platform Magyar Pavilonját, amelynek köszönhetően az idei Szinglik Napján (november 11-én) már minden eddiginél több magyar termék juthatott el a kínai célközönséghez.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára még november elején állapodott meg a kínai Amazonként is emlegetett Alibaba kereskedelmi platformjain elérhető magyar termékek körének szélesítéséről. Ez ugyanis szignifikánsan hozzájárulhat a magyar export további növekedéséhez.

Mindezt anélkül, hogy külföldön irodájuk vagy munkatársuk lenne.

Magyarország további célja, hogy az Alibaba hazánkat válassza majd a közép-kelet-európai régiós áruelosztó központjának, a cég ugyanis keresi az európai piac kiszolgálását segítő logisztikai lehetőségeket. A Németországba szállítandó napi 50 ezer csomagot a cég német kikötőkből osztaná el, de híradások szóltak egy esetleges belga központról is. Emellett cseh- és bolgár tervekről is hallani lehetett a RetailDetail szerint, ami jól jelzi, hogy megindult a verseny a cég kelet-közép-európai központjáért is.

A közvetlen kapcsolat lehet a döntő

Kínából nézve Magyarország akkor lehet versenyképes a környező államokkal szemben, ha a virtuális kapcsolatok mellett a fizikai távolságot is áthidalhatóvá teszi. Ez magyarázza a Csengdu (Chengdu), Kína egyik leggyorsabban fejlődő városának polgármesterével folytatott kormányzati tárgyalásokat is. A polgármester támogatásáról biztosította Magyarországot, amelynek jegyében az expó ideje alatt Budapest 18. kerülete és Csengdu Shuangliu kerülete együttműködési megállapodást írtak alá, hogy a repterek közötti együttműködést a két város között légijárat indítása követhesse a közeli jövőben, hiszen a fizikai kapcsolatoknak továbbra is van jelentősége.

Így a kínai fogyasztók nemcsak virtuálisan fogyaszthatnak, hanem Magyarországra is utazhatnak és a hazai termékek mellett immár a szolgáltatásainkat is megvásárolhatják.