Nemzetközi innovációs tudástranszfer programot indított az IBM Magyarország, az IBM Corporate Service Crops (CSC) elnevezésű küldetésben az IBM 14 szakértője 4 magyar szervezettel dolgozik majd együtt egy hónapig az érintett szervezetek innovációján – jelentette be Rehus Péter, az IBM Magyarország országigazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a programot kitűnő lehetőségnek nevezte az innováció előmozdítása érdekében. Hangsúlyozta: egy multinacionális vállalat hazai ágának a sikere az ország sikere. Magyarország az itt működő nemzetközi nagyvállalatokra mint „nemzeti bajnokokra” tekint, hiszen a foglalkoztatáshoz, a GDP-hez, az üzleti kultúra fejlődéséhez járulnak hozzá.
Az a nagy kérdés szerinte, hogy ez a tudás és érték hogyan válik az egész társadalom számára hasznossá. Az IBM programjához hasonló kezdeményezések abban segítenek, hogy az ország egésze, a legkisebb falvak is élvezni tudják a világ fejlődésének előnyeit – mondta.
Rehus Péter, az IBM igazgatója elmondta: négy szervezettel indítják el Magyarországon az első nemzetközi programot, amelyben tudástranszferrel segítik a szervezeteket és az általuk szolgált közösségeket céljaik hatékonyabb elérésében. Az IBM globális csapatában 8 országból érkeztek szakértők, akiket több száz jelentkező közül választottak ki.
Az önkéntesek, akik egy hónapot dolgoznak majd közösen a négy szervezettel, Brazíliából, Kanadából, Hongkongból, Indiából, Fülöp-szigetekről, az Egyesült Arab Emírségekből, az Amerikai Egyesült Államokból, és Vietnámból érkeztek Magyarországra – ismertette.
A rendezvényen bemutatkoztak az IBM CSC csapatok, a fogadó szervezetek, és projektjeik.
A programban részt vesz az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a projektjük címe a Mesterséges intelligencia és adat tudomány központ stratégia kifejlesztése.
A másik résztvevő szervezet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja (BME-FIEK), amely az Interaktív digitális ökoszisztéma keretrendszer fejlesztésével foglalkozik majd.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) tervei szerint 5 éves vállalkozásfejlesztési programot dolgoz ki a fiatalok és nők aktívabb bevonására a vállalkozói szektorba.
Az Impact Hub Budapest pedig az e-learning oktatási program kidolgozását vállalta a vállalkozói ismeretek fejlesztésére, elsősorban Budapesten kívül élő vállalkozó nők számára.
(MTI)
Hol van Magyarország helye az űrszektorban? Mit tudnak a magyar kutatók nyújtani e téren? Többek között erről beszélgettünk Szalay Zsolt alelnökkel.
A klímavédelmet letarolta a nyers érdek, az energiaellátás biztonsága fontosabb mindennél. Európa közben innovációs szakadékba zuhant az energetika terén – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség anyagából.
A kecskeméti felsőoktatási modell három pillérre épül: az oktatás, a kutatás és az innováció egymást erősítő rendszerére.
Különleges részletre derült fény a két miniszterelnök barátságából: Orbán Viktor már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a „fél-szocializmusból” a szabadpiacra vezető út a siker kulcsa.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
Idén első alkalommal ítélték oda a kelet-európai régióban a legjobb fejlesztési bank címet.
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
A leköszönő miniszterelnök döbbenten értesült a történtekről.
