Ösztönözni kell a magyar kreativitást, hogy abból innovatív vállalkozások szülessenek – György László a Millenáris Startup Campus megnyitóján

A cél a humántőke fejlesztése

A megnyitón Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a campus létrehozásával a humán tőkének adnak ösztönzést, és a vállalkozások működési feltételeinek javulását segítik elő. A kormány szerint a startup vállalkozásokat támogató jogszabályi környezetet is fejleszteni kell – közölte, hozzátéve, hogy az intézmény szolgáltatásaira nagy a kereslet, töltöttsége már 70 százalékos. 

Varga Mihály kiemelte: az ország és egész Európa előtt versenyképességi, demográfiai, és biztonsági kihívások állnak. Szerinte a gazdasági döntéshozók elsősorban a versenyképességi kihívás leküzdéséért tehetnek sokat, e téren ugyanis van még teendője az országnak. Bár az elmúlt években Magyarország növekedési pályára állt és a gazdasági növekedés dinamikájának köszönhetően

ha nem találunk új, innovációt és hatékonyságot növelő vállalkozásokat, akkor ez a gyors növekedés hamarosan kifullad – mutatott rá.

A miniszter szerint meg kell találni azokat az új vállalatokat, amelyek hozzátesznek a növekedéshez, Magyarország ugyanis nem gazdag az olyan természeti erőforrásokban, mint az olaj vagy a gáz. A magyaroknak a humán tőke, az emberi erőforrás marad – figyelmeztetett.

Ezért fontos, hogy a hazánkban előállított termékek hozzáadott értéke magyar vállalatoktól származzon, márpedig

– hívta fel a figyelmet.  

Azért, hogy a hazai gazdasági szereplők is támogatóbb környezettel szembesüljenek, a kormány a Versenyképességi Tanács létrehozásával szervezetten javítja az ország versenyképességét. A csőd- és felszámolási eljárások, vagy a villamos energia bekötése például ma már nem húzódik el a végtelenségig – mutatott rá. Az ország a különböző versenyképességi rangsorokban ennek köszönhetően 9 illetve 5 helyet tudott már javítani – tette hozzá.

A tanács az oktatási rendszer és a munkaerőpiac területein tervez újabb intézkedéseket megvalósítani, amelyek az adminisztratív akadályok megszüntetése mellett mélységében is javítják a versenyképességet. Ezek célja az, hogy a humántőke fejlődésének adjunk keretet – közölte.

Elmondta, hogy a kerületben már megvalósult fejlesztések a bel-budai városközpont fejlődéséhez járultak hozzá, a beruházások pedig folytatódnak. Míg azonban

addig a jelenlegi kormány fontosnak tartja Budapestet – erről árulkodik a Széll Kálmán tér megújításától a Nemzeti Táncszínház új otthonának építéséig számos projekt, ráadásul már a Fény utca végén is látszik az alagút – tette hozzá. 

A kreatív magyarokat innovációra kell ösztönözni

György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár (címlapképünkön) azt hangsúlyozta, hogy a kormány célja az életminőség folyamatos javítása, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahol jó élni, lakni és dolgozni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elsősorban az anyagi jólétünk javításáért tehet, amit az országban előállított hozzáadott érték növelésén keresztül lehet megvalósítani – fogalmazott.  

Ehhez két út vezet György László szerint: az egyik a külföldi nagyvállalatokon keresztül, mivel a világ összes exportjának 80 százalékát 600 globális nagyvállalat adja, ők férnek hozzá közvetlenül a világpiachoz. Magyarországnak ezért fontos, hogy e vállalatok beruházzanak Magyarországon és a több esetben évszázados tudásukat hazánkba hozzák, bekapcsolva a magyar gazdaságot a világpiac vérkeringésébe – mondta az államtitkár.

Ehhez a magyar kreativitást kell ösztönözni az innovációra, hogy olyan hazai startup cégek jöjjenek létre, amelyek később akár regionális, vagy globális magyar vállalattá válhatnak – fogalmazott. 

A kreatív magyarok támogatásához három tényezőre van szükség: az egyik a vállalkozói kultúra, ami a magyar kreativitást az innovatív ötletek irányába teljesíti ki. Az ehhez szükséges készségek és tudás megszerzését támogatja az új alaptanterv, az iskolai vállalkozói témahetek vagy a pénzügyi tudatosság kialakulását ösztönző iskolai tananyagok – sorolta az államtitkár.

hiszen a piac leginkább a rövid távú megtérülést nyújtó ötleteket finanszírozza. A kormány ezért 360 milliárd forintot költ hét év alatt az innovációs ökoszisztéma építésére, és több mint 600 milliárd forintot fordít innovációra, kutatás-fejlesztésre – ismertette. 

A vállalkozói kultúrán és pénzen túl egy harmadik összetevőre, a minőségi épített környezetre is szükség van, amely arra ösztönöz, hogy jobbak, innovatívabbak, kreatívabbak legyünk – sorolta az államtitkár, hozzátéve, hogy a Millenárison nem csak magyar ötletek valósulnak meg, a központba már svédek és lengyelek is bejelentkeztek. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon és Budapesten jó élni, ebben a környezetben jó alkotni – tette hozzá.

Ganz Ábrahám is startupot alapított

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a hely bölcsője lehet azoknak a fejlesztéseknek, amelyek a magyar gazdaság fejlődéséhez járulhatnak hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Ganz Ábrahám is egy startupot hozott létre, amikor megalkotta a kéregöntésű vasúti kereket. A feladatunk most is az, mint az ifjú Ganz idejében, mint 1990-ben, vagy mint az ezredfordulón: újra és újra meg kell tervezni és meg kell hódítani a magyar jövőt – mondta a miniszter.

A jövő formálására különböző jelszavakkal és ideológiákkal sokan formálnak igényt.

és akinek a termékeit a fogyasztók használatba is veszik – tette hozzá.

Most olyan új kreatív városnegyed születhet, amely sokak számára teszi lehetővé, hogy újat, hasznosat alkossanak – mondta, hozzátéve: a központ elhelyezi Budapestet a startupvilág térképén. 

A régió legnagyobb közösségi irodája épült fel

Láng Zsolt, II. kerületi polgármester arról beszélt, hogy mások másolása nem tehet naggyá, ehelyett helyi innovációkat kell alkotnunk. Ha Ganz Ábrahám nem álmodik nagyot, és nem emeli a világ élvonalába a magyar nehézipart, akkor nem állhatnánk most itt, a korábbi Ganz-művek területén – tette hozzá.

A gyár helyén megvalósult épület több mint 150 évvel a Ganz művek megalapítását követően a régió legnagyobb közösségi irodájának ad helyet. A legújabb kormányzati beruházás Magyarország állandó fejlődéséhez járul hozzá – mondta. Szerinte a második kerület számos emlékkel rendelkezik a múltból, amelyet a városrész nem lerombol, hanem megőriz és felújít.

Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a Millenáris egy 21. századi álom megvalósulása, ahol találkozik a múlt, a jelen és a jövő illetve a történelem és a technológia. Ez pedig megőrzendő értéket és lehetőséget is jelent egyben. Másfélmillió fős közösségről van szó, ennyi látogató keresi fel évente az intézményt, amely nyitása óta tízmillió látogatót fogadott már.

Most újabb mérföldkőhöz érkezett a Millenáris megújulása, a startup campus első ütemének átadásával. Szerinte a központ hatékonyan kapcsolja össze az innovációs ökoszisztéma állami és piaci szereplőit.

A két hónapos próbaüzem sikeres volt, a campus szolgáltatásai iránt nagy a kereslet – összegezte.

A régió legnagyobb közösségi irodájában 180 munkaállomás, 24 iroda és tárgyaló, 2 szemináriumterem, 1 előadóterem található az egykori Ganz gyár területén.

(MTI, Makronóm; Címlapkép: György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Fotó: MTI, Balogh Zoltán)