Német intézet: A munkaerőhiány álprobléma, a migráció álmegoldás

Van munkaerő, csak nagy a fluktuáció

Négy, alacsony képzettséget igénylő ágazatban (vendéglátás, közúti áruszállítás, munkaerő-kölcsönzés és biztonsági szolgáltatások) valójában csak a fluktuáció nagy. Emiatt figyelhető meg sok szabad állás, de nem a szakemberhiány miatt.

„A vállalkozók panaszai a szakemberhiányról annak a törekvésüknek a kifejezői, hogy a munkaerő-költségeket alacsonyan tartsák” – írja a Privátbankár a kutatók tanulmányára hivatkozva.

Rámutatnak, hogy nem a munkaerővel, hanem a munkahelyekkel van az elsődleges probléma. Számos ágazat építene az olcsó munkaerőre, de az emberek egyre hamarabb odébbállnak e munkahelyekről, így a vállalatoknak egyre nehezebb megőrizni a fizetéseket a korábbi alacsonyabb szinten.

A bevándorlás káros

A kutatók hozzáteszik, hogy egy olyan bevándorláspolitika, amely az amúgy is alacsony bért fizető gazdasági ágak munkaerő-utánpótlását a jelenlegi bérszintnél alacsonyabb összegért dolgozni hajlandó személyekkel biztosítja, gazdaságilag kifejezetten káros. Ráadásul emiatt csökken a társadalmi elfogadottsága a valóban szükséges, magasabban képzett szakemberek utánpótlásának is.

Az elemzők úgy látják, hogy az alacsony képzettségű munkákra nem kellene újabb bevándorlókat importálni.​ Az említett négy alacsony bérű ágazatban (vendéglátás, közúti szállítás, biztonság, munkaerő-kölcsönzés) 2012 és 2017 között ugyanis alig emelkedtek a bérek, de ha további képzetlen munkaerőt hozna be Németország, akkor a bérek stagnálásása tovább tartana. 

Importálja az alacsony-bér modellt és akadályozza a termelékenység növekedését

A bérek migráció segítségével történő lenyomásának káros hatása, hogy a termelékenységet növelő, a munkaerőt kiváltó beruházások, azaz a  számítógépesítés és az automatizálás elmarad. Az új technológiákat ugyanis csak akkor alkalmazzák a vállalkozók, ha az kifizetődő, de ha ehelyett a rövid távon olcsóbb utat is választhatják, akkor nem ruháznak majd be a termelékenység javításába. 

A német kutatók érvelését alátámasztja, hogy a magyar beruházások a második negyedévben dinamikusan nőttek és ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a magyar bérek emelkedtek a leggyorsabban 2010 óta a visegrádi országok között (erre a Financial Times is rámutatott). A gyors bérnövekedés arra kényszerítette a magyarországi cégeket, hogy növeljék hatékonyságukat annak érdekében, hogy ki tudják gazdálkodni a növekvő béreket.

A cégek olcsóbbra cserélnék a munkavállalóikat

A bevándorlók ráadásul nagyon könnyen zsarolhatóvá és kiszolgáltatottá válnak a munkapiacon: ha nem találnak munkát egy éven belül, akkor el kell hagyniuk az országot, így bármilyen alacsony bérért hajlandóak munkát vállalni. A német kutatók szerint a munkavállalók egymás alá licitálnak, ami megfelel az alacsony bérű szektorok munkaadói érdekeinek. 

A kutatók a Privátbankár szerint attól tartanak, hogy a jó gazdasági növekedés és a kedvező piaci környezet elkényelmesítette a német vállalkozókat.

Úgy tűnik, hogy emiatt számos cég támogatná, ha munkavállalóit olcsóbb fizetésekért dolgozó munkaerőre „cserélhetné le”, a munkaerő behozatalának és a társadalomba való beilleszkedésének rendkívül magas költségeit viszont az adófizetőkre terhelné. 
 

(Fotó: Európába igyekvő afrikai illegális bevándorlók érkeznek az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta ideiglenes bevándorló-központjába 2018. augusztus 22-én, miután mintegy kétszáz migráns áthatolt a spanyol területet Marokkótól elválasztó határkerítésen. Az incidensben öt spanyol csendőr megsebesült. MTI/EPA/José M. Rincón)