A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt fogy a „gőz” a térségi gazdaságokból – áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében.
A londoni gazdasági napilap online kiadásán megjelent írás szerint a térségi „boom” egyelőre folytatódik, a régiós gazdaságok az idén várhatóan 4 százalék körüli ütemben növekednek, ám a munkaerő-kínálati kapacitás már a határaihoz közelít.
Eurostat-adatokat idézve a Financial Times kiemeli: a júniussal zárult három hónapban a magyar iparvállalatok 86,6 százaléka jelezte, hogy a következő negyedévben a munkaerőhiány korlátozni fogja termelésüket. A vizsgált térségen belül ez a legmagasabb arány: Lengyelországban az ipari cégek 49,7 százaléka, Csehországban 43,2 százalékuk tett közzé hasonló előrejelzést, de e két országban is a kétszeresére emelkedett ez az arány az elmúlt két évben.
Az elemzés szerint ebben a környezetben „dühödt marakodás” alakult ki a munkaerőért, és ez Magyarországon az idei első negyedévben 10 százalékkal, Csehországban 9 százalékkal, Szlovákiában 8,5 százalékkal, Lengyelországban 8 százalékkal növelte a munkaköltségeket az egy évvel korábbi szinthez képest.
Korábban is Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fizetések, 2010 és 2017 vége között már 50 százalékkal, míg az euróövezet és az EU alig 15 százalékos nominális bérnövekedést tapasztalt meg.
Forrás: Financial Times, Eurostat.
A lap idéz egy ENSZ-előrejelzést, amely szerint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia összesített lakossága a tavalyi 64 millióról 2050-ig 55,6 millióra, hozzávetőleg 13 százalékkal csökken.
Az idézett ENSZ-tanulmány szerint ugyanebben az időszakban a világ egyetlen más térségében sem várható a lakosságszám ennél gyorsabb visszaesése, bár egyes országokban, például Japánban a világszervezet még meredekebb csökkenéssel számol.
A lap szerint Magyarország ugyanakkor a munkapiaci részvétel ösztönzésével próbálja növelni a munkaerő-kínálatot.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Financial Timesnak kijelentette: a magyar kormány véleménye szerint gazdasági előnyök származnak abból, ha egy ország a saját lakosságára, a saját önazonossági környezetére támaszkodik. Kovács Zoltán hozzátette: a kormány nem kíván bevándorlókat alkalmazni sem a demográfiai, sem/vagy a munkapiaci helyzet megoldására.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Nagyon előkelő helyre rangsorolta a nemzetközi pénzügyi szaklap a két magyar várost.
Nagy Márton a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács ülésére érkezett a belga fővárosba, ahol a tanácskozást megelőzően angol nyelven adott nyilatkozatot.
Szerinte a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a Nyugat gyakran passzívan viselkedik.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
