Akkor most nő az államadósság, vagy csökken?

Talán az oktatás és az EÜ nem igazán az a terület, ahol Orbánéknak bármi dicsekedni valójuk lenne. 2006-tól az önkormányzatok a Fidesz stratégiáját - tövig eladósodás - követték. Az ábra pedig nem mutatja az EU transzfer hatását. Ennyike, hogy a versenyképességet ne is említsem.

Én például azért nem nyilvánítok véleményt, hogy jó e nekünk az olcsó atomenergia, vagy sem, mert nem értek hozzá. Látom sokakat nem zavar, hogy nem értenek a közgazdaságtanhoz, azért bátran állást foglalnak. Én négy évig tanultam ilyen olyan néven mégis óvatosan foglalok állást, hogy jó e nekünk ha az életszínvonal emelkedése mögött gazdasági teljesítmény, és nem hitelek állnak.

Az elemzés csak felületesen vizsgálja az összetevőket és hiányzik a vertikális vizsgálat, vagyis a részösszetevők. Az MSZP/SZDSZ kormány a 8 évben devizában adósodott el. külföldi hitelezők felé. A felvett hitelek döntő hányada olyan állami beruházásokra lett elköltve, amelyeknek nincs vagy nagyon alacsony a megtérülési rátája. Sok esetben ha van is, meghaladja a 25 évet. Ennek ellenére a GDP növekedés üteme évről-évre lassult és a nullához konvergált. Ennek következtében a kormány a pénzpiacról csak magas kamatokkal tudott forráshoz jutni, amely megnövelte a kamatköltségeket. Ha ezek a kamatköltség nem lettek volna, akkor a 2010 utáni kormány már 2013-ra közel nullás költségvetést tudott volna teljesíteni és a pénzügyi mozgástere is sokkal kedvezőbb lett volna. Amikor az új kormány megalakult gazdasági fordulatot hajtott végre. 2013 után pedig ebbe a Matolcsy György által vezetett MNB is beszállt az irányadó kamat csökkentésével, új források rendelkezésre bocsájtásával. Az uniós támogatások felhasználásának aránya pedig eltolódott a reálgazdaság felé. A kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása során csökkentette a reálgazdaságot terhelő adókat és ösztönözte a reálgazdaságba történő beruházásokat. Azt senki nem tudja megmondani, hogy 5-10-15-20-30-50 év múlva milyen lesz a világgazdasági környezet, azonban ha a magyar gazdaságszerkezete kedvezően alakul és csökken az import szükséglet, akkor a növekedést meghatározó tényezők - beruházások, foglalkoztatás, jövedelem, fogyasztás - dinamikus növekedés következtében előfordulhat, hogy a költségvetés 2022-re szuficites lesz és akkor minden egyes GDP százalék növekedés csökkenti a GDP százalékában mért államadósságot. Továbbá a visszafizetésekre is lehetőség nyílik. Jelenleg a világgazdaságba zajló események igénylik a tartalékolást, így a költségvetésből a pénzkiáramlást vissza kell fogni. Varga Mihály legutóbbi bejelentéséből erre következtetek. A cikk szerzői az elemzés során statikus (mozdulatlan) állapot vesznek figyelembe a költségvetési hiánynál, holott ahogy írtam bizonyos körülmények közrejátszása folytán pozitív változás is bekövetkezhet, amely hatására a költségvetés szuficites lesz és akkor a szerzők által meghatározott időintervallum lényegesen lecsökken.

"De eladósodik..." Aha, 82%-ról 72%-ra. Gratulálok! :-)))