Meglepőt lépett az OECD, már a kormánynál is magasabb GDP-növekedést vár 2018-ra

A párizsi székhelyű OECD az előző, novemberben kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,8 százalékponttal,

a 2019-as növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra emelte.

Az OECD előrejelzése – amely a magyar gazdasági növekedést idén a negyedik jövőre pedig a hetedik legerősebb helyre sorolja a tagállamok közül – mindkét évre vonatkozóan meghaladja az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, amely idén 4, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol. 

A magyar kormány idén áprilisi prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék (GDP) bővülésének üteme.

A szervezet elemzői szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad. A belső fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése és a beruházások növekedése. A munkanélküliség az OECD prognózisa szerint jövőre 3,5 százalék alá csökken. 

Az OECD felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedés támogató, s az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol. A szakértők kiemelik, hogy jóllehet az új beruházások növelik az ország exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással lehetnek az ország versenyképességére. Az exportkapacitások bővülése és a jól teljesítő exportpiacok ellenére ezért visszafogott lehet Magyarország exportpiaci részesedésének növekedése. 

Az infláció az OECD szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség. 

A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalékra, jövőre pedig 2,1 százalékra várható az OECD szerint, ami valamivel rosszabb, mint a konvergencia programban jelzett adatok. A tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés az OECD szerint nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot és javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák leküzdéséhez.

(MTI)