A liberális demokrácia kettős fenyegetettsége

„A liberális demokráciát az a tendencia is aláássa, hogy mindinkább a »liberálist« hangsúlyozzák a »demokrácia« kárára. Ez a típusú politika azt jelenti, hogy az uralkodók szabadok a demokratikus elszámoltathatóságtól, mert külső korlátozások sokasága szabályozza döntéseiket. Bürokratikus testületek, autonóm szabályozók és független bíróságok hoznak szakpolitikai döntéseket, vagy egyszerűen a globális gazdaság kívülről adott szabályait fogadják el és hajtják végre.

Az Emberek vs. Demokrácia című új és fontos könyvében Yascha Mounk politikai elméletalkotó ezt a berendezkedést – az illiberális demokráciára utaló találó szimmetriával – antidemokratikus liberalizmusnak hívja. Szerinte a politikai rendszereink régóta nem liberális demokráciaként, hanem egyre inkább antidemokratikus liberalizmusként működnek.

Talán az Európai Unió tekinthető e trend tetőpontjának. A közös piac és a monetáris egyesítés megvalósítása politikai integráció hiányában megkövetelte, hogy a szakpolitikai döntéseket technokrata testületekre, például az Európai Bizottságra, az Európai Központi Bankra és az Európai Bíróságra ruházzák át. A döntéshozás egyre inkább jelentős távolságban történik a közvéleménytől. Bár Nagy-Britannia nem tagja az eurózónának, a brexit pártján állók jelmondata, az »irányítás visszavétele« jól összegzi a frusztrációt, amit számos európai szavazó érez.”