Miért volt a gazdasági előrejelzés mindig is hibás tudomány

„Prakash Loungani az IMF-től elemezte a gazdasági előrejelzők pontosságát és valami igazán figyelemre méltót és aggasztót talált. (...)

Az elemzése megmutatta, hogy a közgazdászok az elmúlt 150 recesszióból 148-at nem tudtak előrejelezni. A probléma szerinte az, hogy nem származott túl sok előnye annak, aki előrejelezte a recessziót. Aki nem értett egyet a konszenzussal, annak nem a megítélése javult, hanem inkább kétkedéssel szembesült. (...)

A probléma egy része az, hogy félreértjük az előrejelzés tudományát és nem a megfelelő emberekhez fordulunk előrejelzésért. Ha tudni akarjuk, hogy mi történik éppen a gazdaságban, akkor azt gondoljuk, hogy a nyilvánvaló megoldás ha megkérdezünk egy közgazdászt. De Storey szerint ez rossz megközelítés lehet. Az előrejelzés egy művészet, amely nem egyezik meg a speciális tudás szükségességével. Szerinte azok az emberek, akik a legjobbak voltak az arab tavasz előrejelzésében, nem Közel-Kelet szakértők. Olyan emberek voltak akik Kelet-Európát tanulmányozták és ott hasonló minták kialakulását tapasztalták. Nem egyes tudományterületek szakértőire van szükségünk, hanem olyan emberekre, akik bármit jól előre tudnak jelezni.”