Mit mondana azoknak a szülőknek és diákoknak, akik szociális helyzetük miatt, esetleg önbizalomhiányból „félnek” egyetemre menni?
Az a tapasztalatunk, hogy manapság sokkal kevesebben választják az egyetemi tanulmányokat, mint amennyien megtehetnék, aminek sok oka lehet. Az egyik egészen biztosan az anyagi bizonytalanság, a képzési költségek finanszírozásával kapcsolatos félelem. A másik pedig bizonyára a kishitűség. Egyik sem jó tanácsadó.
Ami a kishitűséget illeti, Tanács János tanszékvezető kollégám azt szokta mondani, hogy a motivált hallgató az ideális hallgató.
Az egyetemen mindenki tiszta lappal indul: nem számít, ha a középiskolában nem teljesített kiemelkedően.
Az egyetem egészen más, mint a középiskola, sokak számára az itteni elvárásrendszer, a tanulás módszerei, a tudásanyag jellege egészen új dimenziókat nyit. Az a tapasztalatunk, hogy a középiskolai eredmények sokszor keveset árulnak el arról, kiből lesz „prémium hallgató” az egyetemen. A tehetséggondozás lényege, hogy mi oktatóként segítsük a hallgatói készségek és képességek kibontakozását.
Vannak, akik az anyagi szempontok miatt aggódnak a leginkább.
A gazdaságtudományi képzések jellemzően önköltséges volta is fenyegetőbb, mint amilyen valójában. Én ugyan jogász alapvégzettségű vagyok, de miután több, mint huszonöt évet töltöttem a gazdaságtudományi felsőoktatásban és gyakorló jogászként közgazdászok közt, így megbocsátható ha közgazdász hasonlattal élek: az egyetemi diploma életre szóló befektetés rövid megtérüléssel. Nézzük először a „kiadás” oldalt: az önköltségi díjak az ECO ösztöndíjjal mérsékelhetők, az állami ösztöndíjasoknak ilyen kiadásuk nincs. Az egyetemi tanulmányok költségeihez természetesen az élet- és szállás költségek is hozzájárulnak, de Kecskeméten kedvezőek a kilátások ezügyben is.
A kollégiumi térítési díjak átlagosak, önköltséges hallgató számára ugyan 25 000 forint a kollégium havi díja, de miután ebben a teljes lakás- és rezsiköltség benne foglaltatik, internettel, kollégiumi szolgáltatásokkal, ez így is jóval kedvezőbb mint az albérlet. Az állami hallgatók kollégiumi támogatást is kapnak, ami a kollégiumi térítési díjakat 15 000 forintra vagy az alá mérsékli. A lehetséges „hozam” pedig egyértelműen a diploma mellett szól. A statisztikák ugyanis arról tanúskodnak, hogy a diploma stabilizálja és megsokszorozza a munkapiaci esélyeinket, és a lehetséges jövedelmi várakozásokat. A hazai jövedelmi statisztikák alapján igazolható, hogy a
Neumannos gazdasági alapdiplomával akár évi bruttó 2,26 millió forinttal többet lehet keresni, mint középfokú végzettséggel. Mesterszintű diplomával ez több, mint bruttó 4 millió forintot jelenthet évente.