„Azok aki, nem fizetik be a felszólításban kiszabott összeget, kiutasíthatóak lesznek Szlovéniából” – olvasható a szövegben. Pontos összegről nincs szó a közleményben, de a szlovén mezőgazdasági minisztérium korábbi bejelentése szerint a tilosban halászó magánszemélyek 420-tól 33 ezer euróig, a jogi személyek 1200-tól 41 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújthatók.
A szlovén hatóságok elmondásuk szerint többször is figyelmeztették a horvát halászhajókat – amelyeket a horvát rendőrség járőrhajói kísértek –, hogy szlovén vizeken hajóznak, és illegális határsértést, valamint bűncselekményt követtek el. A szlovén hatóságok ezeket az eseteket dokumentálták. A közlemény szerint további bírságok is várhatók.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt. Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.