Világválság és gazdaságelmélet

„A közgazdaságtan alig egy évtizede ünnepelte 150-ik évfordulóját Smith Ádám nagy műve megjelenésének, amelytől a közgazdaságtannak, mint tudománynak, létét számítani szokás. Fiatal tudománynak kell tehát mondani a közgazdaságtant, még ha kétségtelen is, hogy közgazdasági jellegű kérdések fölött Smith Ádám előtt is gondolkodtak az emberek és közgazdasági kérdésekről azelőtt is írtak eleget. És hiába fiatal tudomány a közgazdaságtan, régóta és meg nem szűnően, más és más oldalról hangzik a vád ellene, hogy elöregedett és nem tudott a korral haladni. A szocialisták rohama a polgárinak gúnyolt közgazdaságtan ellen még a mult század elejére nyúlik vissza, tehát szinte a tudomány megalapozásának idejéig. Legújabban pedig a technokrácia kezdte ki a közgazdaságtan tudományos tekintélyét, mert a természettudományi gondolkodással szembehelyezkedik, az »elavult« árrendszerhez ragaszkodik és a pénzértékben való gondolkodástól nem tud szabadulni. Mindezeken kívül pedig állandó ellenzéke a közgazdaságtan tudományának a gyakorlati üzletember, aki az üzleti érzékét többre becsüli mindennemű elméleti megállapításnál, valamint a pártpolitikus, aki hajlandó azt hinni, hogy a hatalom a gazdasági törvényszerűségeknél is erősebb. Csak egy kissé romló gazdasági viszonyok kellenek, hogy a növekvő elégedetlenség általánossá tegye a közgazdaságtanellenes hangulatot: mert ugyan mi lenne elsősorban a felelős a jelentkező gazdasági bajokért, ha nem az a tudomány, amely ezeket a bajokat elhárítani vagy megszüntetni nem tudta?”

Forrás: Neubauer Gyula (1935): Világválság és gazdaságelmélet. In: Ünnepi dolgozatok. Navratil Ákos születésének 60-ik és egyetemi tanári kinevezésének 30-ig évfordulója alkalmából. Budapest: Gergely R. Könyvkereskedésének Kiadása. 325. o.