Az öt leggyakoribb trükk, amivel a közgazdászok megtévesztenek

2017. december 26. 00:52

Karácsonykor összegyűlik a család, hogy közgazdaságtanról vitatkozzon. Legalábbis néhol, talán arról is. Ha a karácsonyi vacsora mellett akadémiai közgazdásszal kerülünk vitába, könnyen számos, egyébként meglehetősen gyenge érvet is felhasználhatnak álláspontunk ellen. Itt van öt trükk, amelyet bármikor bevethetnek – na persze nem ellenünk, hanem az érveink ellen. Ilyenkor az alábbi alapelvekre figyelmeztethetjük őket.

2017. december 26. 00:52
null

Első alapelv: a tekintély nem érv. 

Példa: „Ön azt mondja, hogy a hatékony piacok elmélete téves. Nem tudja, hogy az elméletért megalkotója, Eugene Fama professzor Nobel-díjat kapott? Nem véletlen, hogy Fama valódi chicagói ikon lett, akinek elméletét számos neves kollégája megerősítette.”

Lehetséges reakció: „Tehát nem tudja bizonyítani, hogy tévedek?

Esetleg hangos kacaj.

Második alapelv: a „minden elmélet téves” érvelés hamis.

Példa: „Ön azt mondja, hogy a hatékony piacok elmélete téves. Lehet, hogy a modell nem írja le jól a valós adatok alakulását, de nem tudja, hogy definíció szerint minden elmélet téves? Hiszen azok csak az emberi tudat kísérletei a végtelenül bonyolult világ megértésére, amely mindig csak egyszerűsítéssel lehetséges. Nézze meg Newton törvényeit, végül azokról is kiderült, hogy hibásak, ha-ha.”

Lehetséges reakció: „Ha az elmélete legalább annyira hasznavehető lenne, mint Newtoné, akkor beszéljünk újra.

Minden modellnek egy érvényességi, értelmezési tartománya van, csak ezen belül értékelhető. Newton törvényei csak akkor buknak el, ha valami nagyon-nagyon kicsi, nagyon gyorsan mozgó tárgyat elemzünk. Más kontextusban jól működnek. A „minden elmélet téves” érv ostoba kibúvó, hiszen a vitatott problémákra való reakció helyett a modell vagy elmélet szavak jelentésének magyarázata mögé rejtőzik.

Harmadik alapelv: a „vannak erre elméleteink” magyarázat nem elég.

Példa: „Hogyan mondhatja, hogy a makroökonómia elhanyagolja az egyenlőtlenségek vizsgálatát? Valójában ma már számos modell és elmélet van, amelyben az egyenlőtlenség nagy szerepet kap.”

Lehetséges reakció: „Akkor hogy lehet, hogy senki sem vette figyelembe ezeket az elméleteket, amíg nem jött a 2008-as válság, a brexit, vagy éppen Trump, amely jelenségek hirtelen ráébresztettek minket az egyenlőtlenségek fontosságára?

Az, hogy végtelen számú elmélet a rendelkezésünkre áll, nem jelenti azt, hogy figyelembe is vesszük azokat és hogy tudjuk, mikor, melyiket kell alkalmazni. És hogy akarjuk-e alkalmazni.

Negyedik alapelv: ha egy modell csak az adatok egy kis részére illeszkedik, akkor rossz modell.

Példa: „Lehet, hogy az általam kidolgozott logika csak a munkanélküliség alakulását képes jól megmagyarázni, miközben a GDP-növekedéssel és az inflációval kapcsolatban mindig téved, de e modell egyfajta laboratórium, amely azt legalább segít elemezni, hogy milyen tényezők alakíthatják a munkanélküliséget.”

Lehetséges reakció: „Nem igaz.

Nagyon könnyű ugyanis olyan modelleket készíteni, amelyek egyetlen változó vagy jelenség alakulását jól leírják. A valóságban azonban a jelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. Nehéz olyan modellt készíteni, amely egyszerre számos változó alakulását jól megragadja, de ez az igazi kihívás és erre kell törekedni, ha nem akarunk olyan modellt alkotni, amely a kritikus pillanatokban hagy majd cserben minket.

Ötödik alapelv: az üzenet nem azonos a megszólalóval. 

Példa: „A tőke szabad áramlása rendkívüli mértékben növelte a gazdasági növekedést. Nyilvánvaló, hogy professzor X ezt tagadja, hiszen nem csak hogy semmit sem ért a közgazdaságtanhoz, de jól ismert, hogy egy felelőtlen, hithű kommunista.”

Lehetséges reakció: „Nos, ezt most nem professzor X, hanem én állítom. Engem minek tart?

További alapelveket itt talál.

 

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
matematikus
2019. április 10. 02:02
Így van, Matolcsy kell nekünk, meg oltásellenesség, meg lapos Föld, nem pedig jöttment Nobel-díjas és egyéb neves közgazdászok konszenzusos véleménye! Mert honnan tudják azok? Röhögnöm kell! Én viszont mindent tudok a tévéből, Bayer Zsoltiék is nagyon megmondták, hogy nem úgy van az!
matematikus
2019. április 10. 02:02
1. Nem erről van szó, hanem hogy a cikk azt mondja, tojd le, röhögd ki, hogy mit mond a szakma, azok úgysem értenek hozzá. Bezzeg Te, kedves Olvasó, Te biztos sokkal jobban tudod. Kicsit se bizonytalanítson el, hogy az a sok hülye kutató az ellenkezőjét mondja. (És ne gondolj bele, hogy Te is csak onnan tudod, hogy kedvenc szájhősöd ezt mondta a tévében.) 2. A közgazdaságtan semmiben sem ellentéte a környezetvédelemnek, hiába sugallod az ellenkezőjét. Azt raksz egy modell célfüggvényébe, amit csak szeretnél. 3. A tudományos közgazdasági módszertan való igaz, hogy nem képes mindenre választ adni, valamikor széttárja a kezét, vagy csak óvatosan fogalmaz, mondván, hogy erre nincsenek elég jó modelljeink. Nagy ritkán pedig előfordul, hogy tévednek, ami nagy port kavar, és igyekszenek megérteni, tanulni a hibából, ettől is fejlődik a tudomány. Ellenben például az Echo TV szájhősei mindentudónak és tévedhetetlennek mutatják magukat, és a matolcsyzmus sem nézi vissza soha, hogy például miért hagynak le sorra a régiós országok. A többi áltudományhoz hasonlóan nincsen semmi önkritikájuk, csak megalapozatlan kinyilatkoztatásaik vannak.
matematikus
2019. április 10. 02:01
Könnyű közgazdasági ismeretek nélkül fikázni a közgazdaságtant. Kár, hogy az a tény sem zavar, hogy minden nagyobb vállalat kénytelen közgazdászokat alkalmazni, különben alulmarad a versenyben. Ha pedig "nem láttál olyan elemzést, amiben a környezet értéke megjelent volna nominális tételként", akkor javaslom, hogy kérdezd meg a Google-t, vagy indulj ki a Wikipediáról: https://en.wikipedia.org/wiki/Environmental_economics A haszonoptimalizálásnál pedig van az a nem túl bonyolult trükk, hogy a célfüggvényben összeadandóként feltünteted a környezeti értéket.
matematikus
2019. április 10. 02:01
Sem Semmelweis, sem Einstein, sem Galileo nem jó példa. Einstein elméletét kezdettől elismerték, a kor talán legnagyobb matematikusaival (Hilbert és Poincaré) dolgoztak ki számos további eredményt, és ezek szenzációként söpörek végig a világon. Galilei esete abból az időből származik, amikor még az egyház uralta a tudományt is, tehát Galilei nem a tudománnyal állt vitában. Egyébként leginkább azért támadták, mert tiszteletlen volt az egyházzal (és a bibliai érvelésekkel) szemben. Semmelweis pedig előállt egy új és vad elmélettel, amit kezdetben nem tudott alátámasztani semmivel, ezért komoly szkepticizmussal fogadták. A statisztikai eredmények láttán azonban elkezdtek odafigyelni rá, majd később oda jutottunk, hogy mindenki átvette a műtét előtti sterilizálást. Matolcsyék viszont csak olyan eredményeket tudnak felmutatni, hogy sorra hagynak le minket a régiós országok, bár kétségtelen, hogy egyes magyar oligarchák a világ leggyorsabban gazdagodó emberei közé kerültek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!