Az országokat ugyanúgy kell vezetni, mint a vállalatokat – ez a neoliberális dogma vezetett a multinacionális üzleti tanácsadó cégek felemelkedéséhez. A nyugati kormányok leépítették belső innovációs képességüket, s inkább kiszervezik a szellemi munkát. A modell azonban megbukott – állítja a világ leghangosabb közgazdásza.
Az olasz–amerikai Mariana Mazzucato írásainak, előadásainak fő üzenete, hogy a piaci fundamentalizmus téveszméje után vissza kell térni a kezdeményező, ambiciózus állam koncepciójához, és nagyszabású közszolgálati projekteket kell indítani a jövő kihívásainak megoldására a vízválságtól az egészségügyi ellátás reformjáig.
Mazzucato és tanítványa, Rosie Collington úgy vélik, hogy ennek legnagyobb akadályai azok a tanácsadó cégek, amelyek világszerte „infantilizálják” a kormányokat. Új könyvük a Magyarországon is régóta aktív McKinsey, BCG, Deloitte, Ernst & Young, KPMG és PwC tevékenységét, a nemzetállamok teljesítményére gyakorolt hatását veszi górcső alá. A tanácsadó cégek már az 1980-as években megjelentek a világ kormányzati rendszereiben. Sikerük titka a neoliberális dogmák és a „menedzsmentkultusz” térnyerése volt a nyugati politikában, amely szerint az országokat ugyanúgy kell működtetni, mint a vállalatokat. A tanácsadói iparág üzenete, hogy „a tudás ugyanúgy megvásárolható, mint ha egy polcról emelnénk le”. Szerzőpárosunk szerint befolyásuk mostanra elviselhetetlenné vált, és az energetikától az egészségügyön át a klímapolitikáig függővé tették az állami hivatalokat.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Közben beindult a klasszikus ukrán dezinformációs kampány is, a kárpátaljai magyarok pedig az igazságot követelik.
A Facebook egykori jogtanácsosa havi szinten 8 milliót keresett.
