Rövid időn belül másodszor tett alig burkolt utalást a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport vezérigazgatója arra, hogy a cég Londonból más helyszínekre telepítheti át egyes európai tevékenységeit a brit EU-tagság megszűnése miatt.
Frankfurtban az idő is jobb
A Goldman Sachs európai központja – számos más nemzetközi bankcsoportéhoz hasonlóan – jelenleg Londonban van, ahol a cég több mint hatezer alkalmazottat foglalkoztat.
Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs – a JP Morgan után a második legnagyobb amerikai bankcsoport – vezérigazgatója Twitter-üzenetében közölte: a cég folytatja ugyan új londoni irodaházának beruházását, és „remélhetőleg” az épületet meg is tudja tölteni alkalmazottaival, hozzátette ugyanakkor, hogy ebben a kérdésben a cégnek „oly sok mindenre” nincs befolyása.
Rövid üzenetét a #Brexit hívószóval zárta.
A Goldman Sachs új, több mint 100 ezer négyzetméter hasznos területű londoni központja a Holborn városrészben épül, és a tervek szerint 2019-ben készül el, éppen abban az évben, amikor a brit EU-tagság várhatóan megszűnik.
Blankfein nem egészen két héten belül másodszor utalt arra, hogy a Brexit miatt a Goldman Sachs meggondolhatja elkötelezettségét londoni jelenléte mellett.
Október 19-én ugyancsak a Twitteren közölte, hogy Frankfurtban járt, ahol „remek” tárgyalásokat tartott, „az időjárás is nagyszerű volt”, és nagyon jól érezte magát. Blankfein szerint mindez azért is jó dolog, mert
A Goldman Sachs vezére azt az üzenetet is a #Brexit hívószóval zárta.
Mások is lelépnének Londonból
Nemrégiben a JP Morgan is közölte, hogy fontolóra vette több száz londoni munkahely áttelepítését Dublinba, Frankfurtba és Luxemburgba.
A JP Morgan londoni központjában jelenleg 16 ezren dolgoznak. A ház azonban csak az egyike a Cityben megtelepült óriási pénzügyi munkaadóknak, és az utóbbi időszakban más nagy bankcsoportok is jelezték – köztük a Deutsche Bank, a Morgan Stanley és a Standard Chartered –, hogy a brit EU-tagság megszűnésére készülve terveket dolgoztak ki több száz vagy több ezer munkahely áttelepítésére Londonból más európai pénzügyi központokba. A londoni pénzügyi szolgáltatók elsősorban attól tartanak, hogy a brit EU-tagság megszűnése után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló passporting-jogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.
Londoni pénzügyi elemzők szerint
A Centre for London nevű, a londoni gazdasági folyamatokra összpontosító elemzőház nemrégiben erről összeállított 98 oldalas tanulmányában kimutatta, hogy London teljes exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke egyetlen évtized alatt a kétszeresére bővült, és ma már eléri az évi 100 milliárd fontot (350 ezer milliárd forintot).
Az elemzés szerint a londoni export 50 százalékát a pénzügyi és üzleti szolgáltatások exportja adja.
A Centre for London elemzőinek számításai szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az akár 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez is vezethet, ami „katasztrófával” érne fel.
Sok ezer állás szűnhet meg
A City pénzügyi szolgáltatási központja jelenleg közvetlenül 350 ezer, közvetve ennél kétszer több alkalmazottat foglalkoztat, a brit jegybank szerint pedig állások tízezrei kerülhetnek veszélybe a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában a brit EU-tagság megszűnése miatt.
A BBC október 31-i értesülése szerint a Bank of England magas beosztású illetékesei 75 ezer citybeli munkahely elvesztését tekintik „ésszerű forgatókönyvnek”, különösen arra az esetre, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokon nem születik külön megállapodás a pénzügyi szolgáltatások kereskedelméről.
A Bank of England nemrégiben valóban figyelmeztette a City pénzügyi szolgáltatási szektorának vállalatait arra, hogy az eddiginél alaposabban fel kell készülniük a brit EU-tagság megszűnéséből eredő „minden eshetőségre”.
A brit jegybank néhány héttel ezelőtt kelt, meglehetősen kemény hangvételű levelében felrótta, hogy a City cégeinek felkészültsége „egyenetlen”, és az eddig kidolgozott készenléti terveket sem vizsgálták meg abból a szempontból, hogy kiállnák-e a Brexit-folyamat lehetséges legkedvezőtlenebb kimenetelének próbáját.
A Bank of England felhívása e legkedvezőtlenebb lehetőségek közé sorolta, hogy a kilépési tárgyalások végéig esetleg nem születik új kereskedelmi, vagy pénzügyi szabályozói-felügyeleti megállapodás London és az Európai Unió között.
Hol lesz az új pénzügyi központ?
A Brexit számos uniós nagyvárosnak új reményt adott arra, hogy előrébb léphetnek a pénzügyi központok rangsorában. Azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy London szerepe jelentősen romlik-e, hiszen ez a Brexit-tárgyalások kimenetelén múlik. Számos elemzés kutatja, hogy mely városok lehetnek a brit főváros utódai: Nyugat-Európában Amszterdam, Dublin és Frankfurt is esélyesek arra, hogy vállalatok új székhelyévé váljanak. Térségünkben Bécs és Varsó a legerősebb pénzügyi központok. A globális pénzügyi központok legfrissebb rangsora itt található.
(MTI nyomán)
***
A pénzcsap elzárult: a Politico birtokába jutott dokumentumok szerint London kénytelen megszabadulni a korona ékköveitől, köztük a Brexit-tárgyalásokra vett, méregdrága New York-i rezidenciától is.
Óriási győzelem New York megszerzése a muszlimoknak, a tapasztalatok azonban azt mutatják, ebben az örömben korántsem osztozhat minden lakó.
Még pénzt is adtak neki.
Franciaország továbbra is elkötelezett támogatója az ukrajnai háborúnak.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A konzervativizmusnak ma ellen-kulturális mozgalommá kell válnia. Csak így mentheti meg azokat az értékeket, amelyeket Roger Scruton is fontosnak tartott.
Csere történt a magyar válogatottban.
A legjobbkor érkezett az erősítés.
