Akik viselkedési közgazdaságtannal akarnak foglalkozni, azoknak is először a közgazdaságtant kell megtanulniuk, mert semmit nem lehet úgy kritizálni, hogy előtte nem értjük meg.
„Mit lehet tanácsolni azoknak a közgazdászoknak, akik a régi modelljeikkel dolgoztak mondjuk a pénzügyi piacokon, és kevésbé vették figyelembe a szereplők szisztematikusan irracionális viselkedését?
A Fuller & Thaler befektetési cégünk igazgatója is vagyok, itt a viselkedési pénzügyi tudást felhasználva fektetünk be pénzt, és több mint húsz év után mostanra nagyjából 8 milliárd dollárt (2045 milliárd forintot) kezelünk. Szóval úgy tűnik, hogy ez tud működni. Ha valaki pedig elhiszi, hogy a pénzügyi piacok teljesen hatékonyak, akkor nem is kell neki pénzügyi tanácsadó, hanem vegyen egy tőzsdei indexet, és várjon.
Szükség van akkor egyáltalán olyan modellekre, amik arra épülnek, hogy hogyan kéne döntenünk, ha igazából úgyse azt csináljuk? Hogyan lehet jól tanítani a viselkedési közgazdaságtant?
Igen, mindkettőre szükség van. Egyáltalán nem hiszem, hogy ki kéne dobnunk a közgazdaságtant az ablakon, de ki kell egészítenünk a tényleges viselkedéssel. Akik viselkedési közgazdaságtannal akarnak foglalkozni, azoknak is először a közgazdaságtant kell megtanulniuk, mert semmit nem lehet úgy kritizálni, hogy előtte nem értjük meg. Alapvetően egyebként közgazdasági tanszékeken is tanították a viselkedési közgazdasági irányokat, de ez kezd megváltozni, üzleti és államigazgatási iskolákban is egyre több helyen tanítják. Én is tartok ilyen kurzust egy üzleti iskolában »Menedzseri döntéshozatal« címen. Ezeken a helyeken nem közgazdászokat képeznek, de az itteni hallgatóknak is tudniuk kell használniuk ezeket az eszközöket.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
A miniszterelnök is reagált Csercsa Balázs, a Tisza korábbi belső emberének interjújára.
Egy több mint húszéves interjú került elő.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
