A közgazdasági Nobel-díj végre igyekszik lépést tartani a tudománnyal

2017. október 29. 11:10

A Nobel-díjat odaítélő bizottság egyre több dilemmával néz szembe, de most végre jó döntést hoztak. Márpedig a Nobel-díjak pecsétjével válik egy elmélet hivatalosan elismertté – véli Noah Smith.

2017. október 29. 11:10
null
Noah Smith

Mire jó a közgazdasági Nobel-díj? Amellett, hogy varázsütéssel egy életre szentírássá változtat minden szót, amely a Nobel-díjas száját elhagyja, azt is megmutatja, hogy mely közgazdasági gondolatok számítanak legitimnek. Smith szerint erre a kémiában, vagy a gyógyászatban nincs szükség: ha egy kémiai reakció nem működik, ezen egy aranymedál sem fog változtatni. 

Na de mi a helyzet a közgazdaságtannal? Ott már kevés a biztos pont, így a Nobel-díjak pecsétjével válik egy elmélet hivatalosan elismertté. A Nobel-díj kiosztását eldöntő bizottság az elmúlt évtizedekben számos megközelítést díjazott a mikroökonómiai elmélettől a makroökonómiai modellezésig, a kereskedelem elemzőitől az eszközárak meghatározóinak vizsgálóiig. 

Noah Smith azonban rámutat, hogy a bizottságok figyelmét néhány dolog elkerülte. Az újkeynesi makroökonómia például nem részesült hivatalos legitimációban, bár óriási hatást gyakorolt a központi bankokra és közgazdasági tanszékekre. 

Az empirikus alkalmazott mikroökonómia azonban ennél is rosszabbul szerepelt, pedig a közgazdászok nagy többsége elsősorban éppen ezzel, azaz az emberi viselkedésre vonatkozó adatok elemzésével foglalkozik.

Smith említést tesz arról, hogy nem a mikroökonómiai kutatások elismerésével van a gond, hanem az empirikus technikák közvetlen alkalmazásának a díjazásával. Márpedig ez az irány, amely az elvont elméletalkotás részletes kifejtése helyett konkrét szakpolitikák adatalapú értékelésére vállalkozik, nagyon hasznos gyakorlati tudással ruházza fel a gazdaságpolitikát. A minimálbér emelésének hatásai, a költözési utalványok, vagy a migráció hatásainak elemzése csak néhány példa. Sőt, egyre több közgazdász kezd saját „szakpolitikai” kísérletekbe is. Ezek a kutatások az akadémiai elefántcsonttornyon kívül óriási hatást fejtenek ki a gazdaságpolitikára és milliók életére. Az alkalmazott mikroökonómia így a legfontosabb közgazdasági irány, amelyet ma művelni lehet Smith szerint.

Na de miért nem kaptak eddig Nobel-díjat ezek a kutatók, ha ennyire hasznos, amit csinálnak? Néhányan politikai okokra gyanakodnak: például arra, hogy az alkalmazott mikroökonómia szigorú és empirikus bizonyítékokon alapuló irányzata megmutatta, hogy

a kormányzati beavatkozás és politikák sok esetben kifejezetten hasznosak a társadalmi-gazdasági problémák kezelésében.

Mások szerint a Nobel-díj elnyeréséért a közgazdászoknak nehéz matematikai gyakorlatokat kell bemutatniuk. Smith egyiket sem tartja teljesen kielégítő válasznak.

Valójában arról lehet szó, hogy az alkalmazott mikroökonómia inkább érdekes eredmények fokozatos felhalmozódása, nem pedig egyetlen új, forradalmi áttörésként értelmezhető. 

Ez pedig Smith szerint felveti a kérdést, hogy miért is jár a Nobel-díj: a mindent megváltoztató új elméletekért, egy rendkívül érdekes megfigyelésért, vagy egy élet munkájának elismeréséért? Ez jelentős dilemma elé állítja a díjat kiosztó bizottságot.

Az októberben Nobel-díjat kapott Richard Thaler esetében több szempont is megjelenik, Smith szerint pedig a viselkedési közgazdaságtan „építése” önmagában álló, szakpolitikai relevanciával bíró eredmény. A dilemmák ellenére a közgazdasági Nobel-díj végre igyekszik lépést tartani a tudomány aktuális helyzetével.
 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Palepoli
2019. június 09. 01:43
"Amellett, hogy varázsütéssel egy életre szentírássá változtat minden szót, amely a Nobel-díjas száját elhagyja, azt is megmutatja, hogy mely közgazdasági gondolatok számítanak legitimnek." Ez az egyik gond a Nobel díjjal. Sarlatánságokat emel tudományos rangra. Az egész eljárás pedig egy velejéig korrupt rendszer, a jelöléstől, jelölhetőségtől kezdve. "az alkalmazott mikroökonómia szigorú és empirikus bizonyítékokon alapuló irányzata megmutatta, hogy a kormányzati beavatkozás és politikák sok esetben kifejezetten hasznosak a társadalmi-gazdasági problémák kezelésében" Kinyilatkoztatás. Nincs empirikus bizonyíték, cáfolat annál inkább.
Palepoli
2017. október 31. 11:04
Már hogyne lenne bizonyítási eljárás: gondolatkísérletek (a fizikában is használják), statisztikai megfigyelések elemzése.
brekker
2017. október 30. 19:53
"Survival of the fittest"
brekker
2017. október 30. 19:43
Igy megy ez "Nyílt Társadalmakban". Tudjuk, hogy szar, de azért kipróbáljuk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!