Egy kutatás szerint a társkereső alkalmazásban az átlagos vonzerejű férfiakat 115 nőből csupán egy kedveli. A Tinder társadalma ezzel az egyik legegyenlőtlenebb a világon, földrajzilag Afrikában lenne a helye.
A Medium blog szerzője közgazdász szemmel tekint a Tinder-gazdaságra, azaz a Tindert használó emberek közösségére. E társadalomban a gazdagságot nem pénzben, hanem kedvelésekben mérik: azok az emberek, akiket többen kedvelnek, gazdagabbnak számítanak, míg mások, akiket senki sem kedvel, mélyszegénységben élnek.
A kedvelések alapján kiszámolható a Tinder-felhasználók vonzereje is az alábbi képlet szerint:
vonzerő%=16,8*ln(kedvelés%)+52,3.
A kedvelések, akárcsak a valós gazdaságban a pénz, egyenlőtlenül oszlanak meg, ez alapján pedig a közgazdászok kiszámíthatják a társadalmi egyenlőtlenséget. Ezt az úgynevezett Gini-együtthatóval mérik, amelyet jövedelmek mellett a kedvelések egyenlőtlenségeire is kiszámolhatunk. A Tinder társadalmában a Gini-együttható értéke nulla, ha mindenkinek épp ugyanannyi vagyona van és egy, ha egyetlen ember birtokolja az összes vagyont (kedvelést), míg a többiek pedig nincstelenek. E két érték között helyezkedik el minden társadalom.
A cikk szerzője e logika alapján számolva megdöbbentő eredményekre jut: a Tinder-társadalomban a férfiak vonzerő szerinti alsó 80 százaléka küzd a nők vonzerő szerinti legalsó 22 százalékáért, míg
Így tehát a nők több mint háromnegyede a férfiak egy szűk, legfelső csoportjához igyekszik közel kerülni, ezért kényszerül a férfiak maradék 80 (!) százaléka egy nagyon kis női csoporttal beérni. Nem véletlen, hogy a legtöbb férfit senki sem kedveli az alkalmazásban.
A Medium blog mindezt az alábbi ábrával illusztrálja, ahol a kék terület jelzi azokat a helyzeteket, amelyekben a nők nagyobb valószínűséggel kedvelnek férfiakat. A rózsaszín terület pedig azokat a helyzeteket jelzi, amelyekben a férfiak nagyobb valószínűséggel kedvelnek nőket. Az ábra függőleges tengelye a férfiak vonzerejét, vízszintes tengelye a nők vonzerejét jelöli. Egy véletlenszerű férfi-nő interakcióban a férfi 6,2-szer gyakrabban kedveli a nőt, mint fordítva.
Forrás: Medium
A Tinder-gazdaság Gini koefficiense – a kedvelések alapján számolva – 0,58. Ez azt jelenti, hogy a Tinder-gazdaság a világ gazdaságainak 95,1 százalékánál egyenlőtlenebb társadalmat rejt, ezért földrajzilag Afrikában lenne a helye. Az alábbi ábrán bal oldalon találhatjuk a legegyenlőbb társadalmakat, jobbra haladva pedig az egyre egyenlőtlenebbeket (ahogy a Gini-együttható értéke egyhez közelít).
Forrás: Medium
Jól szemlélteti az egyenlőtlenségeket, hogy egy átlagosan vonzó férfit megközelítőleg csupán a nők 0,87 százaléka (115-ből egy) kedvelne.
Hozzá kell tennünk, hogy az idézett kutatást a szerző kis mintán végezte el, amely ráadásul több torzítást is tartalmazhat. Az eredményeket ezért nem kinyilatkoztatott igazságnak, hanem hasznos, további kutatásokra ösztönző hipotézisnek érdemes tekinteni. Az eredmények ugyanakkor összhangban állnak a New York Times cikkével, amely szerint az átlagos női felhasználók az alkalmazásban eléjük kerülő férfiak 14 százalékát kedvelik.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
