Egy kutatás szerint a társkereső alkalmazásban az átlagos vonzerejű férfiakat 115 nőből csupán egy kedveli. A Tinder társadalma ezzel az egyik legegyenlőtlenebb a világon, földrajzilag Afrikában lenne a helye.
A Medium blog szerzője közgazdász szemmel tekint a Tinder-gazdaságra, azaz a Tindert használó emberek közösségére. E társadalomban a gazdagságot nem pénzben, hanem kedvelésekben mérik: azok az emberek, akiket többen kedvelnek, gazdagabbnak számítanak, míg mások, akiket senki sem kedvel, mélyszegénységben élnek.
A kedvelések alapján kiszámolható a Tinder-felhasználók vonzereje is az alábbi képlet szerint:
vonzerő%=16,8*ln(kedvelés%)+52,3.
A kedvelések, akárcsak a valós gazdaságban a pénz, egyenlőtlenül oszlanak meg, ez alapján pedig a közgazdászok kiszámíthatják a társadalmi egyenlőtlenséget. Ezt az úgynevezett Gini-együtthatóval mérik, amelyet jövedelmek mellett a kedvelések egyenlőtlenségeire is kiszámolhatunk. A Tinder társadalmában a Gini-együttható értéke nulla, ha mindenkinek épp ugyanannyi vagyona van és egy, ha egyetlen ember birtokolja az összes vagyont (kedvelést), míg a többiek pedig nincstelenek. E két érték között helyezkedik el minden társadalom.
A cikk szerzője e logika alapján számolva megdöbbentő eredményekre jut: a Tinder-társadalomban a férfiak vonzerő szerinti alsó 80 százaléka küzd a nők vonzerő szerinti legalsó 22 százalékáért, míg
Így tehát a nők több mint háromnegyede a férfiak egy szűk, legfelső csoportjához igyekszik közel kerülni, ezért kényszerül a férfiak maradék 80 (!) százaléka egy nagyon kis női csoporttal beérni. Nem véletlen, hogy a legtöbb férfit senki sem kedveli az alkalmazásban.
A Medium blog mindezt az alábbi ábrával illusztrálja, ahol a kék terület jelzi azokat a helyzeteket, amelyekben a nők nagyobb valószínűséggel kedvelnek férfiakat. A rózsaszín terület pedig azokat a helyzeteket jelzi, amelyekben a férfiak nagyobb valószínűséggel kedvelnek nőket. Az ábra függőleges tengelye a férfiak vonzerejét, vízszintes tengelye a nők vonzerejét jelöli. Egy véletlenszerű férfi-nő interakcióban a férfi 6,2-szer gyakrabban kedveli a nőt, mint fordítva.
Forrás: Medium
A Tinder-gazdaság Gini koefficiense – a kedvelések alapján számolva – 0,58. Ez azt jelenti, hogy a Tinder-gazdaság a világ gazdaságainak 95,1 százalékánál egyenlőtlenebb társadalmat rejt, ezért földrajzilag Afrikában lenne a helye. Az alábbi ábrán bal oldalon találhatjuk a legegyenlőbb társadalmakat, jobbra haladva pedig az egyre egyenlőtlenebbeket (ahogy a Gini-együttható értéke egyhez közelít).
Forrás: Medium
Jól szemlélteti az egyenlőtlenségeket, hogy egy átlagosan vonzó férfit megközelítőleg csupán a nők 0,87 százaléka (115-ből egy) kedvelne.
Hozzá kell tennünk, hogy az idézett kutatást a szerző kis mintán végezte el, amely ráadásul több torzítást is tartalmazhat. Az eredményeket ezért nem kinyilatkoztatott igazságnak, hanem hasznos, további kutatásokra ösztönző hipotézisnek érdemes tekinteni. Az eredmények ugyanakkor összhangban állnak a New York Times cikkével, amely szerint az átlagos női felhasználók az alkalmazásban eléjük kerülő férfiak 14 százalékát kedvelik.
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
És nem lehet érteni a Brüsszelben és Washingtonban egymással szembefeszülő csoportok dinamikáját sem.
Ha körülnézünk a világunkban, és meg akarjuk érteni a társadalmi és politikai folyamatait, két alapvető axiómát érdemes megismernünk, fejben tartanunk és továbbgondolnunk.
Megvalósulhat az orosz-ukrán béke? Miért és hogyan akarja gátolni a békekötést Brüsszel? Ezt járja körül Kohán Mátyás a Tempó legújabb epizódjában.
Magyar Péter egészen nevetséges dolgokat írt ki arról, hogy a Facebookon mennyien követték az ő rendezvényét.