A közvélekedés ellenére az oktatás nem mindig csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A Világbank fiatal kutatóknak szóló blogversenyének győztese, Joaquín Muñoz megmutatja, hogy Latin-Amerikában éppen ez a helyzet.
Az oktatás a modern elméletek szerint a gazdasági felzárkózás és a szegénység csökkentésének elsődleges útja, sokszor pedig nemzetközi emberi jogként is hivatkoznak rá.
Latin-Amerikában és a Karibi-térségben nemzetközi összevetésben is rendkívüli egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Éppen ezért az itteni kormányok jelentős forrásokat fordítanak oktatási programokra annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a gyermekek számára. 1990 és 2010 között az alapfokú iskolában beiratkozottak aránya 89,9 százalékról 94,2 százalékra nőtt, míg az írástudók aránya 87,5-ről 92,6 százalékra emelkedett. Az adatok alapján a folyamatok kedvezőnek tűnnek.
Muñoz szerint azonban ez csak a látszat. Annak ellenére, hogy a fiatalok egyre hosszabb ideig tanulnak, az oktatással megszerzett tudás hozamát nem mindenki arathatja le egyenlő mértékben. Ha a régió népességét kettéosztjuk jövedelmük nagysága szerint, akkor azt látjuk, hogy a felső 60 százalék jobban járt az oktatással. Az ő egy főre jutó napi mediánjövedelmük nagyobb mértékben nőtt, mint az alsó 40 százaléké.
Ez megerősíti a korábbi kutatások eredményét, miszerint az oktatás jövedelmi hozamai eltérnek a különböző társadalmi csoportokban. Az ábra vízszintes tengelyén az látható, hogy a legalább 18 évesek iskolaéveinek száma miként változott 2004 és 2014 között. A kékkel jelölt, jövedelem szerinti alsó negyven százalék és a sárgával jelölt, jövedelem szerinti felső 60 százalék is „jobbra" haladt a tíz év alatt, azaz szinte mindenki hosszabb ideig tanul 2014-ben, mint 2004-ben. A különbség a szegényebbek és a gazdagabbak között az, hogy milyen mértékben haladtak „felfelé" az alábbi ábrán, azaz mennyivel nőtt a jövedelmük.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban.
Giorgia Meloni kormánya szerint a lépés a szülői jogokat erősíti.
A lényeg, hogy a Lannert-félék elégedettek legyenek.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
