Európát hibáztatják a világméretű szegénységért a friss Nobel-díjasok
A kritikusok szerint ez a díj ismét politikai döntés eredménye, nem a tudományos eredmények elismerése.
Az emberek természetüknél fogva a méltányos elosztásokat támogatják, nem pedig az egyenlőeket, és amikor a méltányosság illetve az egyenlőség ellentétbe kerül, az emberek a méltányos egyenlőtlenséget választják az igazságtalan egyenlőséggel szemben – áll Christina Starmans és szerzőtársai tanulmányában.
A kutatás a Nature Human Behaviour folyóiratban jelent meg és arra a következtetésre jut, hogy az embereket kevésbé érdeklik a gazdasági egyenlőtlenségek, amíg a méltányosság nem sérül. A kérdés azért is fontos, mert a közgazdaságtan és a politikusok figyelme az utóbbi években mindinkább a jövedelmi egyenlőtlenségek felé fordul. Ezért érdekes eredmény az, hogy a választókat nem a puszta egyenlőtlenségek zavarják. A méltányos, érdemeken alapuló gazdasági egyenlőtlenség ellen nincs kifogásuk.
A laboratóriumi kutatások, a gyermekekkel végzett kísérletek és a kultúrák közötti vizsgálódások alapján a tanulmány üzenete az, hogy a gazdasági egyenlőtlenség és a gazdasági méltánytalanság teljesen különböző fogalmak, a pszichológia illetve a szakpolitika pedig sokat nyerne, ha nem tévesztené össze a kettőt.
De mikor válik az egyenlőtlenség igazságtalanná? Erről szintén az embereket kell megkérdezni.