Takács Márk regénye egy izgalmasan megírt geopolitikai thriller, amely főleg a katonaság és a mai hadviselés iránt érdeklődő ínyencek amúgy nagy létszámú szubkultúrájának izgalmas olvasmány.
Ötödik éve pusztít keleti szomszédunkban egy nagy háború, és még mindig nem látszik a vége. A napi híreken, fake newson és végeláthatatlan elemzéseken túl viszont mégiscsak egyszeri emberi életek, családok millióinak sorsáról és sorstalanságáról van szó.
A háború fizikai, szellemi és lelki pusztítását, szögezzük le, nemzedékek fogják nyögni.
Aminek következményeiből mi, a szomszédság sem tudunk majd kimaradni.
A Reakció Kiadó két új könyve két szerzőtől kétféle megközelítésben foglalkozik a Kelet-Európában dúló háború témájával. A Bahmut című regényt Nevidomij Szoldát (ismeretlen katona) néven írta a szerző, akinek kilétét nem ismerjük. „A regény egyes szereplőit létező személyek ihlették, szavaik és tetteik azonban a képzelet szüleményei” – tudjuk meg az első lapokon. A titokzatoskodás a háború körülményei között érthető és megérthető. A regény kezdetén megismerjük Józsefet, egy hétköznapi kárpátaljai embert, aki jó hírű ezermesterként dolgozik, Zsigulijával járva a környéket. Három gyermeke kirepülőben, várna rá a békés középkorúság – ámde 2022-ben berobban a háború. És jön a besorozás parancsa, a katonaság drillje, és irány a front. Már az első fejezetek címei felvázolják a történet ívét – és súlyát: Az utolsó nyugodt nap, Egy apa nem futhat el, Félelem a hátizsákban, Haza fogok menni!, A gépezet fogaskerekei – és a többi.
A kibontakozó történet József nem kívánt nagy kalandja: a katonai szolgálat a kelet-ukrajnai fronton, annak minden drámája és veszélye, félelme és reménye, a háborús helyzetek és környezetek embertelensége és azzal szemben a fronton lévők között kialakuló kapcsolatok, a segítség és szolidaritás emberségessége.
A bahmuti pokol azonban utoléri Józsefet – az életben maradás a tét.
A Bahmut című regény a most is zajló háború jól megírt, sodró lendületű, élet- és halálszagú krónikája – alulnézetből, egy kárpátaljai katona szemszögéből.
Más nézőpontból és más megközelítéssel foglalkozik egy másik kelet-európai háború eshetőségével a Két hét az élet, Takács Márk regénye. A szerző a téma szakértője, a hadtudományok doktora: volt lövésztiszt, katonai és védelempolitikai szakértő, Kurdisztántól Koszovóig szolgált, és századosként szerelt le. A regény azt járja körbe, mi történne, ha Moldova a szakadár Transznisztria kapcsán a több évtizednyi hidegháborús patthelyzet után a polgárháború szélére sodródna – és ha a térségbe a NATO égisze alatt magyar békefenntartók érkeznének.
Takács Márk regénye egy izgalmasan megírt geopolitikai thriller, amely főleg a katonaság és a mai hadviselés iránt érdeklődő ínyencek amúgy nagy létszámú szubkultúrájának izgalmas olvasmány.
Már az első oldalon a katonalét mély bugyraiba szállunk alá, egy hadgyakorlaton történő balesetet és következményeit olvasva. Kicsavarodnak a lábak, szállnak a káromkodások, mozgásba lendülnek a honvédség gépezetének legkisebb fogaskerekei; amibe azonban, már csak az örök esendő emberi tényező miatt is, hibák csúsznak. De aztán mindenkinek össze kell szednie magát: indul a nagy küldetés egy forró zónába, Moldova és Transznisztria határára.
A magyar honvédek megkezdik a mindennapos szolgálatot a műveleti területen, ahol mindig akad egy újabb feladat, egy újabb fordulat, fennakadás vagy konfliktus – miközben az olvasó elmerül a honvédségi szakzsargon és a mai katonai szolgálat rejtelmeiben. És aztán jön egy orosz Szu-34 vadász-
bombázó, amely lecsap a magyar BTR személyszállítók menetoszlopára – az események pedig felgyorsulnak. Takács Márk tartalmas, részletes, érdekfeszítő betekintést nyújt abba, milyen manapság a katonai szolgálat – egyszerre egy sokat látott szemtanú és egy magas szintű szakértő szemével.
Mint tudjuk: ha békét akarunk, készüljünk a háborúra.
Nyitókép: Bocskai Rádió
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán egy újabb manipulációs kísérletről lehet szó.
A geopolitikai törésvonalak láncreakciót indítottak el: az adásban a közel-keleti krízis gazdasági következményeitől indulva a NATO válságán át egészen az ukrajnai béke és a területi lemondások húsbavágó kérdéséig jutunk.
„Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára” – vélekedett az ukrán elnök.
Az orosz biztonsági tanács alelnöke szerint hatalmas felelősség terheli a brüsszeli elitet az ilyen kijelentések miatt.
Magyar Péter érti, hogy a politikai lojalitás megszerzéséhez és megtartásához a lelkesedés mellett a pozíciók és az ezzel járó presztízs és pénz osztogatása is szükséges.
Nem csatlakozott mindenki a szlovák kormányfő kitiltásához.
