Összhang a visszhangban – a megújult Tihanyi Apátságban jártunk

2025. június 02. 19:38

Az apátság megújult kiállítása megvalósítja a harmóniát az időutazásban: a 11. századot zökkenőmentesen illeszti a 21. századba.

2025. június 02. 19:38
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Egyszer volt, hol nem volt, pár éve feltárások indultak Tihanyban, amiről a Mandiner is hírt adott. A feltárások célja volt, hogy jobban megismerhessük az altemplom történetét. Különböző korokból előkerült leletek meséltek az apátság történetéről, a genetika pedig a csontokat is szóra bírta: azóta bebizonyosodott, hogy az éveken át tartó tudományos kutatás nem volt hiábavaló, és eredménnyel zárult: azonosították I. András király és fia, Dávid herceg csontjait.

Írd és mondd, III. Béla (1172-1196) után

 I. András (1046-1060) a második Árpád-házi magyar uralkodó, akinek a maradványait teljes bizonyossággal azonosították! 

Időközben a szenzációs régészeti-genetikai eredményekre, kultúrtörténeti kutatásokra épült kiállítás is elkészült, olyan időutazásra csábítva a látogatókat, amit ezer ok miatt nehéz kihagyni: nem hagyta ki sem a sorok írója, sem a barátnője a szürkemarhagulya és az Illatok Háza közötti pár órában. Az apátság látogatása tette teljessé a tihanyi kirándulást.

Ezt is ajánljuk a témában

Az ott eltöltött másfél óránkat – ami 3-4 óra is lehetett volna a „produkció” gazdagságát tekintve – a tágas, igényes látogatóközpontban indítottuk egy jó kis rövidfilmmel. A ráhangoló képsorok megteremtették az átélhetőséget az információk és spirituális morzsák harmonikus elegyével:

 a tizenöt perces mozi tényeket rögzít, de olyan jól átgondolt minden egyes másodperce, hogy a nézőkben valami nyugodt biztosság árad szét,

 miszerint jó helyre jött. Ebben az egész tihanyi dombra jellemző tisztaság és a finom apátsági termékek is szerepet játszanak – és játsszanak is! 

Kóstolt már levendulás tihanyi búzasört?

 Ne hagyja ki!

Tényleg nem csoda – ahogy a filmben említik –, hogy I. Andrásunk ezen a „mágikus helyen” kívánt örök nyugalomba merülni, persze egy tevékeny élet végén: a „csönd erejét”, a Balaton közelségét, a minden sarkot átjáró atmoszférát az egyik megszólaló szerzetes így foglalja össze, és ennél fölösleges többet mondani: „Itt rá lehet csodálkozni a teremtett világ szépségére.” A film az apátság történetéről beszél, a hely szépségéről vall – minden fontos információt megkapunk rögtön az elején.

A látogatóközpontból egyenesen a barokk templomba követtük az alaposnál is alaposabb idegenvezetőt – egy iskolai csoporthoz csatlakoztunk –, 

a felújított, minden porcikájában szép barokk templomba: fa, kő, festmények. Összhang a visszhangban. 

Jó volt ott lenni. 

A barokk templom

Innen I. András király 1055-ben épült kriptájába vettük az irányt, abba az ominózus helyiségbe, ahol a feltárások zajlottak: most nyugalom van, szépség és erő, ami a falakból árad. 

Ez alatt a kő alatt egy király nyugszik!

I. András sírja
 

Ha eljut idáig, ne felejtsen el tenyerével az ezeréves oszlopoknak támaszkodni! Azt ugyan nem garantálhatom, hogy gyökeresen megváltozik az élete – azt viszont garantálom, hogy nem változik meg –, de annyi bizonyos, hogy valami egészen különleges érzés: nem tudom leírni, milyen. Nehéz, átható.

A királykripta után jön az apátság interaktív kiállítása. Címe: „Lélek a vizek felett – múlt és jelen találkozása a Tihanyi Apátságban”. És amit a cím nem ad vissza: a bemutató kompakt, átfogó, hatalmas távlatokat ölel fel, 

aprólékos, mégis belakható, kiváló ötletek tucatjait veti be a látogatók elbűvölésére. 

Kellemesek az illatok, megfelelő a hőmérséklet. Ez egy kiválóan komponált, szinte fölmérhetetlenül – de nem bénítóan – gazdag kiállítás. 

Ahogy a honlapon írják: „A királyi kriptára, a földszinti kiállítótérre és a pinceszint termeire egyaránt kiterjedő tárlat új nézőpontból beszél az apátság közel 1000 esztendős történetéről.”

Van itt minden, és ezt a mindent az átgondolt koncepció teszi valamivé.

 A nagyrészt be nem mutatott, újonnan restaurált egyházművészeti tárgyakat, fotókat és dokumentumokat például neves szakértők tolmácsolásában ismerhetjük meg. Megismerkedhetünk az Apátság történetének jelentős korszakaival, a szerzetesközösség életével, a jelentős apátokkal, a kincsekkel, az ide köthető királyokkal.

Az első teremben I. András király temetési szertartása tűnik fel, aztán jön a legrégebbi magyar nyelvi emlékünk, a Tihanyi alapítólevél fölfedezése, majd a legfrissebb régészeti eredményeket is feldolgozó 3D-rekonstrukciós filmekkel mutatják be az apátság építéstörténetének szakaszait. 

A Tihanyi alapítólevél másolata (az eredetit Pannonhalmán őrzik)

Aki végképp bele akar zuhanni a történelembe, az jó helyen jár:

 „a török kor utáni újjáépítés időszakát bemutató szakasz hallatlan alapossággal beszél egy olyan közösség erőforrásairól, amely képes volt a romokból felépíteni Magyarország egyik legkiemelkedőbb barokk templomát és monostorát”.

Az utolsó teremben aztán ötletesen mutatják be a jelenkort: számtalan érdekes megközelítés segítségével napjaink szerzetesei az ismerőseinkké válnak, miközben átélhetjük a tihanyi közösség mindennapjait. 

Mit gondol például, a Trónok harca, vagy a Star Trek mozifilmek „tiltólistásak” a szerzetesek számára? Épp ellenkezőleg, a kedvencek közé tartoznak!

 

„A kiállítás a legmodernebb eszközökkel igyekszik a látogató elé tárni közel egy évezred érdekességeit. Az interaktív panelek, filmek és animációk, projektoros vetítések és hanganyagok, az elérhető audio és visual guide egyaránt segítik a 21. század emberét az információszerzésben. Mindemellett a gyerekekre a pinceszint minden termében játékok is várnak” – összegeznek a honlapon. Mi sem mondhattuk volna szebben!

Egyéb érdekes képek:

 
Még egy kortárs tárlat is belefért

Nyitókép: Rádi Nikolett

 

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2025. június 03. 10:30
A balatoni mondák alapján gyaníthatjuk, hogy Tihany volt a Kárpát medence "Avalon" szigete: itt egy női paprend működött valaha. Nyugati katonák pusztították el. Ez a paprend hasonló volt ahhoz, ahol Mária is felnevelkedett, és ahol Mária Magdolna (a Magdalai Mária) is szolgált. Görögöknél Delphoi-ban volt hasonló, a rómaiaknál a Vesta-szüzek rendje. András királyunk, aki Jeruzsálem királya is lett, a mondabeli Artúr királyhoz hasonlóan a szigeten nyugszik.
batama
2025. június 03. 09:09
A templom melletti szobor talapzatán a felirat szerint Anasztázia ukrán hercegnő volt . Bölcs Jaroszláv a Kijevi Rusz nagyfejedelme forog a sírban.
droli1
2025. június 02. 20:57
Sok múzeumba járok, és örömmel tapasztalom, hogy ma már egy kiállítás nemcsak tárgyakból és szövegből áll, hanem sok interaktív elemből, a mai technológiát maximálisan kihasználva. Jó az irány. Tihanyban különösen tetszett, hogy a szerzeteseket a végén emberként is bemutatják, hogy igen, pl. nézik a Csillagok háborúját. Járjatok múzeumokba, megéri!
nicolaus
2025. június 02. 20:02
Isten éltesse a tihanyi bencéseket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!