Egyszer volt, hol nem volt, pár éve feltárások indultak Tihanyban, amiről a Mandiner is hírt adott. A feltárások célja volt, hogy jobban megismerhessük az altemplom történetét. Különböző korokból előkerült leletek meséltek az apátság történetéről, a genetika pedig a csontokat is szóra bírta: azóta bebizonyosodott, hogy az éveken át tartó tudományos kutatás nem volt hiábavaló, és eredménnyel zárult: azonosították I. András király és fia, Dávid herceg csontjait.
Írd és mondd, III. Béla (1172-1196) után
I. András (1046-1060) a második Árpád-házi magyar uralkodó, akinek a maradványait teljes bizonyossággal azonosították!
Időközben a szenzációs régészeti-genetikai eredményekre, kultúrtörténeti kutatásokra épült kiállítás is elkészült, olyan időutazásra csábítva a látogatókat, amit ezer ok miatt nehéz kihagyni: nem hagyta ki sem a sorok írója, sem a barátnője a szürkemarhagulya és az Illatok Háza közötti pár órában. Az apátság látogatása tette teljessé a tihanyi kirándulást.
Feltárások indultak Tihanyban, hogy jobban megismerhessük az altemplom történetét. Különböző korokból előkerült leletek mesélnek az apátság történetéről, a genetika pedig a csontokat is szóra bírhatja, s talán még I. András királyunk földi maradványaira is rátalálhatunk. Interjúnk a kutatókkal.
Az ott eltöltött másfél óránkat – ami 3-4 óra is lehetett volna a „produkció” gazdagságát tekintve – a tágas, igényes látogatóközpontban indítottuk egy jó kis rövidfilmmel. A ráhangoló képsorok megteremtették az átélhetőséget az információk és spirituális morzsák harmonikus elegyével:
a tizenöt perces mozi tényeket rögzít, de olyan jól átgondolt minden egyes másodperce, hogy a nézőkben valami nyugodt biztosság árad szét,
miszerint jó helyre jött. Ebben az egész tihanyi dombra jellemző tisztaság és a finom apátsági termékek is szerepet játszanak – és játsszanak is!
Kóstolt már levendulás tihanyi búzasört?
Ne hagyja ki!
Tényleg nem csoda – ahogy a filmben említik –, hogy I. Andrásunk ezen a „mágikus helyen” kívánt örök nyugalomba merülni, persze egy tevékeny élet végén: a „csönd erejét”, a Balaton közelségét, a minden sarkot átjáró atmoszférát az egyik megszólaló szerzetes így foglalja össze, és ennél fölösleges többet mondani: „Itt rá lehet csodálkozni a teremtett világ szépségére.” A film az apátság történetéről beszél, a hely szépségéről vall – minden fontos információt megkapunk rögtön az elején.
A látogatóközpontból egyenesen a barokk templomba követtük az alaposnál is alaposabb idegenvezetőt – egy iskolai csoporthoz csatlakoztunk –,
a felújított, minden porcikájában szép barokk templomba: fa, kő, festmények. Összhang a visszhangban.
Jó volt ott lenni.
A barokk templom
Innen I. András király 1055-ben épült kriptájába vettük az irányt, abba az ominózus helyiségbe, ahol a feltárások zajlottak: most nyugalom van, szépség és erő, ami a falakból árad.
Ez alatt a kő alatt egy király nyugszik!
I. András sírja
Ha eljut idáig, ne felejtsen el tenyerével az ezeréves oszlopoknak támaszkodni! Azt ugyan nem garantálhatom, hogy gyökeresen megváltozik az élete – azt viszont garantálom, hogy nem változik meg –, de annyi bizonyos, hogy valami egészen különleges érzés: nem tudom leírni, milyen. Nehéz, átható.
A királykripta után jön az apátság interaktív kiállítása. Címe: „Lélek a vizek felett – múlt és jelen találkozása a Tihanyi Apátságban”. És amit a cím nem ad vissza: a bemutató kompakt, átfogó, hatalmas távlatokat ölel fel,
aprólékos, mégis belakható, kiváló ötletek tucatjait veti be a látogatók elbűvölésére.
Kellemesek az illatok, megfelelő a hőmérséklet. Ez egy kiválóan komponált, szinte fölmérhetetlenül – de nem bénítóan – gazdag kiállítás.
Ahogy a honlapon írják: „A királyi kriptára, a földszinti kiállítótérre és a pinceszint termeire egyaránt kiterjedő tárlat új nézőpontból beszél az apátság közel 1000 esztendős történetéről.”
Van itt minden, és ezt a mindent az átgondolt koncepció teszi valamivé.
A nagyrészt be nem mutatott, újonnan restaurált egyházművészeti tárgyakat, fotókat és dokumentumokat például neves szakértők tolmácsolásában ismerhetjük meg. Megismerkedhetünk az Apátság történetének jelentős korszakaival, a szerzetesközösség életével, a jelentős apátokkal, a kincsekkel, az ide köthető királyokkal.
Az első teremben I. András király temetési szertartása tűnik fel, aztán jön a legrégebbi magyar nyelvi emlékünk, a Tihanyi alapítólevél fölfedezése, majd a legfrissebb régészeti eredményeket is feldolgozó 3D-rekonstrukciós filmekkel mutatják be az apátság építéstörténetének szakaszait.
A Tihanyi alapítólevél másolata (az eredetit Pannonhalmán őrzik)
Aki végképp bele akar zuhanni a történelembe, az jó helyen jár:
„a török kor utáni újjáépítés időszakát bemutató szakasz hallatlan alapossággal beszél egy olyan közösség erőforrásairól, amely képes volt a romokból felépíteni Magyarország egyik legkiemelkedőbb barokk templomát és monostorát”.
Az utolsó teremben aztán ötletesen mutatják be a jelenkort: számtalan érdekes megközelítés segítségével napjaink szerzetesei az ismerőseinkké válnak, miközben átélhetjük a tihanyi közösség mindennapjait.
Mit gondol például, a Trónok harca, vagy a Star Trek mozifilmek „tiltólistásak” a szerzetesek számára? Épp ellenkezőleg, a kedvencek közé tartoznak!
„A kiállítás a legmodernebb eszközökkel igyekszik a látogató elé tárni közel egy évezred érdekességeit. Az interaktív panelek, filmek és animációk, projektoros vetítések és hanganyagok, az elérhető audio és visual guide egyaránt segítik a 21. század emberét az információszerzésben. Mindemellett a gyerekekre a pinceszint minden termében játékok is várnak” – összegeznek a honlapon. Mi sem mondhattuk volna szebben!
Tudja, milyen jelzővel illették Hunyadi Jánost? Azt is, hogy a római pápa mit rendelt el a nándorfehérvári diadal után? Azzal is tisztában van, hogyan halt meg Hunyadi János?
Dornfeld László vezető elemző Gelencsér Ferenc lépése kapcsán hangsúlyozta, egyetlen állam titkosszolgálata sem szereti, ha aktív politikusok idegen hírszerzőkkel tartanak fent kapcsolatot.
p
2
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2025. június 03. 10:30
A balatoni mondák alapján gyaníthatjuk, hogy Tihany volt a Kárpát medence "Avalon" szigete: itt egy női paprend működött valaha. Nyugati katonák pusztították el.
Ez a paprend hasonló volt ahhoz, ahol Mária is felnevelkedett, és ahol Mária Magdolna (a Magdalai Mária) is szolgált. Görögöknél Delphoi-ban volt hasonló, a rómaiaknál a Vesta-szüzek rendje.
András királyunk, aki Jeruzsálem királya is lett, a mondabeli Artúr királyhoz hasonlóan a szigeten nyugszik.
Sok múzeumba járok, és örömmel tapasztalom, hogy ma már egy kiállítás nemcsak tárgyakból és szövegből áll, hanem sok interaktív elemből, a mai technológiát maximálisan kihasználva. Jó az irány. Tihanyban különösen tetszett, hogy a szerzeteseket a végén emberként is bemutatják, hogy igen, pl. nézik a Csillagok háborúját. Járjatok múzeumokba, megéri!