Magyar az űrben!

1980. május 26-a akár egy átlagos hétfő is lehetett volna. A televízióban a szilveszteri Diszkó, diszkó ismétlése ment éppen, de hirtelen megszakították egy országos jelentőségű történés miatt. Szerencsére nem olyan tragikus okból, mint bő egy évtizeddel később a Kacsameséket Antall József halálakor, de a bemondó által felolvasott hír ugyanúgy egy generáció kovásza maradt: az első magyar aznap indult el a világűrbe. Farkas Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal közösen nyolc nap alatt történelmet írt, Magyarországot szó szerint az előkelő hetedik helyre repítve az űrt megjáró nemzetek sorában. Nem véletlen, hogy az utódjáról szóló döntés kihirdetésére, amire potom negyvennégy évet kellett várnunk, éppen ezen a szimbolikus napon, május 26-án került sor 2024-ben. Az azóta eltelt egy esztendőben bőven volt időnk megtanulni a hosszú procedúra végén kiválasztott két fiatalember, az első számú új magyar kutatóűrhajós Kapu Tibor és a tartalék Cserényi Gyula nevét. 

Hunor-küldetés 

A hosszú procedúra ez esetben nem csupán az ő és társaik hónapokon át tartó mentális-fizikai kiképzésére vonatkozik. Szijjártó Péter kül- gazdasági és külügyminiszter 2019-ben jelentette be a Hunor – Magyar űrhajós program indulását, azzal az akkor még inkább álomnak tetsző tervvel a középpontban, hogy hazánknak öt éven belül ismét lesz legalább egy asztronautája, a területért a tárcánál külön szakértő, miniszteri biztos felel Ferencz Orsolya űrkutató, országgyűlési képviselő személyében. Ezt követte a 2021-ben elfogadott átfogó űrstratégia, amelynek fontos elemeként határozták meg a Hungarian to Orbit, azaz Hunor programot. 2021. július 30-án közzétették azt a kormányhatározatot is, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a küldetés megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magában. 

Azt, hogy a program, tágabban a magyar űrstratégia létrejötte nem úri passzió, hanem a jövőbe való befektetés, sok minden igazolja. A villámsebesen változó globális ipar egyre nagyobb részét képezi az űripar: nagy esély van rá, hogy már néhány évtized múlva a gazdasági­- ipari tevékenységek egy látható szelete a világűrbe tevődik át. Egyszerű példa a telekommunikációt, a navigációt, az időjárás-előrejelzést meghatározó műholdaké: amelyik ország nem lesz önálló e téren, az könnyen kiszolgáltatottá válik másoknak. 

És ott van a Földön kívüli nyersanyag-kitermelés kérdése is. A bolygó több mint nyolcmilliárd lakosának energiaigénye már most alig fedezhető, ezért nincs más út, mint e tekintetben is elindulni a világűr forrásai felé. A Hold, a Mars, az aszteroidák viszonylag közel vannak, és esélyesen találhatunk is rajtuk valamit. Az aszteroidákon például kobaltot, amely többek között a mobiltelefonok egyik alapanyaga, ám a Földön kevés van belőle, és az is csak környezetszennyező módon nyerhető ki. Vagyis aki először kibányássza az űrben, behozhatatlan versenyelőnyhöz juthat az elektronikai szektorban. Az odakint végzett kutatások, a súlytalanságban gyártott gyógyszerek és más anyagok ugyancsak óriási üzletet fognak jelenteni az először kapcsolóknak. Summa summarum: azok az országok, amelyek nemzetstratégiailag felkészülnek a világgazdaság és a tudomány ilyetén irányban való haladására, száz év múlva biztosan számottevő gazdasági-helyzeti előnybe kerülnek. 

Minden, aminek szárnya van 

Most ne szaladjunk ennyire előre, inkább örüljünk a jelennek. Amit, legalábbis az űrügy szempontjából, Kapu Tibor testesít meg. Kis híja egyébként, hogy nem másért izgulhatunk, hiszen ahogy több interjúban is elmondta, hiába tudott már korábban egy ejtő­ernyős Facebook-csoport révén a Hunor kínálta lehetőségről, a jelentkezését csak a határidő utolsó napján adta be. 

Kapu Tibor 1991-ben született. Gyerekként vadászpilótának is készült, de édesapját követve végül gépészmérnök lett. A Műegyetemen töltött évei alatt kezdett el igazán érdeklődni az űripar iránt. Karrierjét a gyógyszeriparban kezdte, később váltott az ipari automatizálás területére, végül az autóiparban kötött ki, a Boschnál, ahol akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott. Pályája során dolgozott Belgiumban és az Egyesült Államokban is. Maraton- és félmaratonfutó, eddig 38 ejtőernyős ugrást hajtott végre. 

Ahogyan az ejtőernyős utalásból is kiderül, a repülés sem volt idegen tőle. 

gyerekkoromban az egyik kedvenc játékom egy űrsikló volt, és egy ideig vadászpilóta is akartam lenni” – mondta nemrég az M1 Jó világ – Újra magyar az űrben című riportfilmjében. Ebben olyan érdekességre is fény derült vele kapcsolatban, mint hogy más meglepetések mellett gitározni tervez a Nemzetközi Űrállomáson. Amellett hogy hálás az egész nemzetnek a lehetőségért, személy szerint 

„Az űrállomásnak van egy Kupola nevű, hétablakos modulja, ahonnan le lehet tekinteni a Földre. Volt egy űrhajós, aki azt tanácsolta, menjek oda, és másfél órán keresztül csak úgy kémleljem a Földet, mert annyi időbe telik, amíg egyszer körbeérünk” – árulta el, mire vágyna még a fenti szabadidejében. 

Tudomány és TV Maci 

Amiből olyan sok azért nem biztos, hogy lesz. Kapu Tiborék a tervek szerint pontosan két hetet töltenek a Nemzetközi Űrállomáson, a négyfős legénység tagjai rajta kívül Peggy Whitson parancsnok, a NASA nyugalmazott asztronautája, az indiai Shubhanshu Shukla mint pilóta, valamint a szintén kutatóűrhajós lengyel Sławosz Uznański­-Wiśniewski. 

A csapat az Axiom Space vállalat Axiom Mission 4 küldetésében indul útnak a SpaceX Dragon űrhajóján. Az Axiom Space-t 2016-ban alapították houstoni központtal. A cég üzleti alapon vállalja az űr „kinyitását” a világ űrügynökségei és a kutató-fejlesztő cégek, illetve ezek alkalmi vagy tartós együttműködései előtt. A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodóknak, így az Axiom 4 legénységének is pontosan be van osztva az ideje. A napi nyolc, nyolc és fél óra munka után edzenek, űrutazásra kifejlesztett ételeket esznek, némelyeket vízzel felöntve, és az átlagosnál sokkal fűszeresebben, mert az űrben csökken az ízérzékelés. A súlytalanság állapotában az alvás sem éppen könnyű feladat, az űrhajósok a falhoz kötözve hajtják álomra a fejüket. 

A misszió fő feladata olyan tudományos-­technológiai jellegű kutatások elvégzése, amelyekre csak a világűrben kerülhet sor. Harmincegy ország mintegy hatvan kísérletét és kutatását fogják elvégezni. A magyar kutatóűrhajós leginkább hazai egyetemek, cégek és kutatóműhelyek kísérleteit fogja megvalósítani. Többek között a dns-helyreállítás folyamatait, a kozmikus sugárzás hatásait, az űrbeli látásromlás kezelésének lehetőségeit, valamint a gyógyszerek eltarthatóságát vizsgálja mikrogravitációs környezetben. A kísérletek érintik továbbá az agyi véráramlást, a bélflórát, a hőháztartást, valamint a fiziológiai alkalmazkodást. Sor kerül 3D nyomtatási vizsgálatokra, légköri modellezésre, viharjelenségek megfigyelésére, valamint oktatási célú, diákokkal közös kísérletekre is. 

emellett új technológiák létrejöttét is segíti, többek között alacsony olvadás­pontú fémek viselkedését tanulmányozva, ami az új generációs hajtóműrendszerek fejlesztéséhez jelenthet nagy segítséget. Mindezt magyar szívvel és lélekkel, amit a mérnök példamutató módon így fogalmazott meg: „A magyar kísérletek és tudományos eszközök mellett magyar zászlót, magyar címert, magyar akaratot és magyar álmokat viszünk fel újra a világűrbe. 

Hiszem, és igyekszem bebizonyítani, hogy áldozatos és kitartó munkával, őszinteséggel, jóakarattal és némi empátiával az ember bármit elérhet; még akkor is, ha egy olyan távoli, de gyönyörű helyről jön, mint Nyíregyháza.” 

A fentiek jegyében Kapu Tibor néhány magyaros dologhoz is ragaszkodik a csillagok között. Így ahhoz a szkafanderbe öltöztetett TV Maci-figurához, amely a mostani felbocsátáson egyébként személyesen jelen levő Farkas Bertalannal járt az űrben, továbbá a magyarok találékonyságát megtestesítő Rubik-kockához, a missziót támogató Stühmer űrcsokoládéjához, valamint az Erős Pistához és a Piros Aranyhoz.

Nyitókép: MTI/Axiom Space