Miért fontos egy kis nemzetnek az űrbe menni? Hogyan lett éppen Kapu Tibor a kiválasztott? Összeállításunk az újabb magyar űrhajóst elindító Hunor-misszióról.
1980. május 26-a akár egy átlagos hétfő is lehetett volna. A televízióban a szilveszteri Diszkó, diszkó ismétlése ment éppen, de hirtelen megszakították egy országos jelentőségű történés miatt. Szerencsére nem olyan tragikus okból, mint bő egy évtizeddel később a Kacsameséket Antall József halálakor, de a bemondó által felolvasott hír ugyanúgy egy generáció kovásza maradt: az első magyar aznap indult el a világűrbe. Farkas Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal közösen nyolc nap alatt történelmet írt, Magyarországot szó szerint az előkelő hetedik helyre repítve az űrt megjáró nemzetek sorában. Nem véletlen, hogy az utódjáról szóló döntés kihirdetésére, amire potom negyvennégy évet kellett várnunk, éppen ezen a szimbolikus napon, május 26-án került sor 2024-ben. Az azóta eltelt egy esztendőben bőven volt időnk megtanulni a hosszú procedúra végén kiválasztott két fiatalember, az első számú új magyar kutatóűrhajós Kapu Tibor és a tartalék Cserényi Gyula nevét.
A Hunor programra jelentkezés alapkritériumai viszonylag egyszerűek voltak: legalább három év szakmai tapasztalat műszaki, természettudományi vagy orvosi területen (vagy doktori fokozat), magyar állampolgárság, bejelentett állandó magyarországi lakcím, legfeljebb negyvenedik betöltött életév, büntetlen előélet, úszástudás, magas szintű angolnyelv-tudás (CEFR szerinti C1 szint), felsőfokú végzettség, vezetői engedély. Fizikai adottságok tekintetében 150 és 190 centiméter közötti testmagasság, 50 és 95 kilogramm közötti testtömeg, normál testtömegindex, normál vérnyomás (legfeljebb 140/90 higanymilliméter), egészséges látás és színlátás, valamint egészséges hangérzékelés krónikus vagy visszatérő hallászavar nélkül.
A jelentkezők száma 244 fő volt, a formális kritériumokat 201 fő teljesítette, közülük 100-at kvalifikáltak, akik különféle kognitív, pszichológiai és az elméleti tudást felmérő teszteket töltöttek ki, itt feleződött a mezőny. Az ezután következő neurokognitív tesztet már Németországban végezték el, innen 25-en mentek tovább az orvosi tesztekre, amit a Semmelweis Egyetemen tartottak. Az orvosi vizsgálat eredményeként 8 fő jutott tovább a technikai képességeket monitorozó tesztekre.
Ők már tudományos munkát is végeztek, illetve kutatásokban segédkeztek. Az utolsóként maradt négy jelölt – Kapu Tibor, Szakály András, Schlégl Ádám, Cserényi Gyula – számos egyéb képzésen vett részt, így többek között túlélőkiképzésen, izolációs tréningen, emellett Houstonban és Philadelphiában kaptak elméleti és gyakorlati képzést. A túlélőkiképzésért a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia speciális felkészítő részlege felelt, ennek részét képezte egy szárazföldi és egy vízi fázis is. Végül Kapu Tibor és Cserényi Gyula sikeresen elvégezték a NASA közel egyéves kiképzési programját, amely során a Nemzetközi Űrállomás valósághű modelljeiben gyakorolták az űrállomáson végrehajtandó műveleteket, vészhelyzeti eljárásokat és tudományos kísérleteket.
A hosszú procedúra ez esetben nem csupán az ő és társaik hónapokon át tartó mentális-fizikai kiképzésére vonatkozik. Szijjártó Péter kül- gazdasági és külügyminiszter 2019-ben jelentette be a Hunor – Magyar űrhajós program indulását, azzal az akkor még inkább álomnak tetsző tervvel a középpontban, hogy hazánknak öt éven belül ismét lesz legalább egy asztronautája, a területért a tárcánál külön szakértő, miniszteri biztos felel Ferencz Orsolya űrkutató, országgyűlési képviselő személyében. Ezt követte a 2021-ben elfogadott átfogó űrstratégia, amelynek fontos elemeként határozták meg a Hungarian to Orbit, azaz Hunor programot. 2021. július 30-án közzétették azt a kormányhatározatot is, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a küldetés megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magában.
Azt, hogy a program, tágabban a magyar űrstratégia létrejötte nem úri passzió, hanem a jövőbe való befektetés, sok minden igazolja. A villámsebesen változó globális ipar egyre nagyobb részét képezi az űripar: nagy esély van rá, hogy már néhány évtized múlva a gazdasági- ipari tevékenységek egy látható szelete a világűrbe tevődik át. Egyszerű példa a telekommunikációt, a navigációt, az időjárás-előrejelzést meghatározó műholdaké: amelyik ország nem lesz önálló e téren, az könnyen kiszolgáltatottá válik másoknak.
És ott van a Földön kívüli nyersanyag-kitermelés kérdése is. A bolygó több mint nyolcmilliárd lakosának energiaigénye már most alig fedezhető, ezért nincs más út, mint e tekintetben is elindulni a világűr forrásai felé. A Hold, a Mars, az aszteroidák viszonylag közel vannak, és esélyesen találhatunk is rajtuk valamit. Az aszteroidákon például kobaltot, amely többek között a mobiltelefonok egyik alapanyaga, ám a Földön kevés van belőle, és az is csak környezetszennyező módon nyerhető ki. Vagyis aki először kibányássza az űrben, behozhatatlan versenyelőnyhöz juthat az elektronikai szektorban. Az odakint végzett kutatások, a súlytalanságban gyártott gyógyszerek és más anyagok ugyancsak óriási üzletet fognak jelenteni az először kapcsolóknak. Summa summarum: azok az országok, amelyek nemzetstratégiailag felkészülnek a világgazdaság és a tudomány ilyetén irányban való haladására, száz év múlva biztosan számottevő gazdasági-helyzeti előnybe kerülnek.
Milyen munka vár majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a Dragon legénységére? Mit lehet enni, inni, hogyan lehet aludni, tisztálkodni az űrben? A Millenáris G épületében október 31-éig látogatható interaktív tárlat nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, de befogja a teljes magyar űrtörténelmet is olyan, a világban is jól ismert szereplők bemutatásával, mint Kármán Tódor és Bay Zoltán fizikusok, Simonyi Károly űrturista vagy Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok. A szimulációknak és a kivetítőkön megelevenedő interaktív vizuális tartalmaknak köszönhetően az installációk belsejében bárki űrhajósnak érezheti magát egy időre. Sok hazai találmány mellett a közelmúlt három legsikeresebb, tudományos kutatásokban segédkező magyar fejlesztésű zsebműholdja, köztük a másfél kilogrammos Masat-1 is bemutatkozik. Emellett kiderül, mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajóssá váljon.
Most ne szaladjunk ennyire előre, inkább örüljünk a jelennek. Amit, legalábbis az űrügy szempontjából, Kapu Tibor testesít meg. Kis híja egyébként, hogy nem másért izgulhatunk, hiszen ahogy több interjúban is elmondta, hiába tudott már korábban egy ejtőernyős Facebook-csoport révén a Hunor kínálta lehetőségről, a jelentkezését csak a határidő utolsó napján adta be.
Kapu Tibor 1991-ben született. Gyerekként vadászpilótának is készült, de édesapját követve végül gépészmérnök lett. A Műegyetemen töltött évei alatt kezdett el igazán érdeklődni az űripar iránt. Karrierjét a gyógyszeriparban kezdte, később váltott az ipari automatizálás területére, végül az autóiparban kötött ki, a Boschnál, ahol akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott. Pályája során dolgozott Belgiumban és az Egyesült Államokban is. Maraton- és félmaratonfutó, eddig 38 ejtőernyős ugrást hajtott végre.
Ahogyan az ejtőernyős utalásból is kiderül, a repülés sem volt idegen tőle.
Édesapámat minden olyan jármű érdekelte, aminek kereke van, engem pedig minden, aminek szárnya van:
gyerekkoromban az egyik kedvenc játékom egy űrsikló volt, és egy ideig vadászpilóta is akartam lenni” – mondta nemrég az M1 Jó világ – Újra magyar az űrben című riportfilmjében. Ebben olyan érdekességre is fény derült vele kapcsolatban, mint hogy más meglepetések mellett gitározni tervez a Nemzetközi Űrállomáson. Amellett hogy hálás az egész nemzetnek a lehetőségért, személy szerint
azt a pillanatot várja a legjobban, amikor először meglátja fentről a Kárpát-medencét.
„Az űrállomásnak van egy Kupola nevű, hétablakos modulja, ahonnan le lehet tekinteni a Földre. Volt egy űrhajós, aki azt tanácsolta, menjek oda, és másfél órán keresztül csak úgy kémleljem a Földet, mert annyi időbe telik, amíg egyszer körbeérünk” – árulta el, mire vágyna még a fenti szabadidejében.
Amiből olyan sok azért nem biztos, hogy lesz. Kapu Tiborék a tervek szerint pontosan két hetet töltenek a Nemzetközi Űrállomáson, a négyfős legénység tagjai rajta kívül Peggy Whitson parancsnok, a NASA nyugalmazott asztronautája, az indiai Shubhanshu Shukla mint pilóta, valamint a szintén kutatóűrhajós lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski.
A csapat az Axiom Space vállalat Axiom Mission 4 küldetésében indul útnak a SpaceX Dragon űrhajóján. Az Axiom Space-t 2016-ban alapították houstoni központtal. A cég üzleti alapon vállalja az űr „kinyitását” a világ űrügynökségei és a kutató-fejlesztő cégek, illetve ezek alkalmi vagy tartós együttműködései előtt. A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodóknak, így az Axiom 4 legénységének is pontosan be van osztva az ideje. A napi nyolc, nyolc és fél óra munka után edzenek, űrutazásra kifejlesztett ételeket esznek, némelyeket vízzel felöntve, és az átlagosnál sokkal fűszeresebben, mert az űrben csökken az ízérzékelés. A súlytalanság állapotában az alvás sem éppen könnyű feladat, az űrhajósok a falhoz kötözve hajtják álomra a fejüket.
A misszió fő feladata olyan tudományos-technológiai jellegű kutatások elvégzése, amelyekre csak a világűrben kerülhet sor. Harmincegy ország mintegy hatvan kísérletét és kutatását fogják elvégezni. A magyar kutatóűrhajós leginkább hazai egyetemek, cégek és kutatóműhelyek kísérleteit fogja megvalósítani. Többek között a dns-helyreállítás folyamatait, a kozmikus sugárzás hatásait, az űrbeli látásromlás kezelésének lehetőségeit, valamint a gyógyszerek eltarthatóságát vizsgálja mikrogravitációs környezetben. A kísérletek érintik továbbá az agyi véráramlást, a bélflórát, a hőháztartást, valamint a fiziológiai alkalmazkodást. Sor kerül 3D nyomtatási vizsgálatokra, légköri modellezésre, viharjelenségek megfigyelésére, valamint oktatási célú, diákokkal közös kísérletekre is.
Kapu Tibor egymaga huszonöt magyar kísérletet fog elvégezni,
emellett új technológiák létrejöttét is segíti, többek között alacsony olvadáspontú fémek viselkedését tanulmányozva, ami az új generációs hajtóműrendszerek fejlesztéséhez jelenthet nagy segítséget. Mindezt magyar szívvel és lélekkel, amit a mérnök példamutató módon így fogalmazott meg: „A magyar kísérletek és tudományos eszközök mellett magyar zászlót, magyar címert, magyar akaratot és magyar álmokat viszünk fel újra a világűrbe.
Azon dolgozunk, hogy ez a kis nemzet Európa közepén büszke legyen ránk.
Hiszem, és igyekszem bebizonyítani, hogy áldozatos és kitartó munkával, őszinteséggel, jóakarattal és némi empátiával az ember bármit elérhet; még akkor is, ha egy olyan távoli, de gyönyörű helyről jön, mint Nyíregyháza.”
A fentiek jegyében Kapu Tibor néhány magyaros dologhoz is ragaszkodik a csillagok között. Így ahhoz a szkafanderbe öltöztetett TV Maci-figurához, amely a mostani felbocsátáson egyébként személyesen jelen levő Farkas Bertalannal járt az űrben, továbbá a magyarok találékonyságát megtestesítő Rubik-kockához, a missziót támogató Stühmer űrcsokoládéjához, valamint az Erős Pistához és a Piros Aranyhoz.
A bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettel, egy nanoszálalapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között, személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás, a növényi csírázás, a mikrozöldségtermesztés és a levélfejlődés tanulmányozása, egy mikrofluidikai gyógyszertesztcsip vizsgálata, az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása, a kardiovaszkuláris és az egyensúlyi rendszerek alkalmazkodási folyamatainak vizsgálata, az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése, az űrhajósok hőkomfortját meghatározó folyamatok modellezése, precíziós helymeghatározás tesztelése mozgásérzékelő szenzorokkal, az űrrepülés 3D nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatásainak vizsgálata, felső légköri zivatarjelenségek és elektromos aktivitás tanulmányozása, gravitációs jelenségek bemutatása rendhagyó fizikaórán magyar diákok bevonásával.
Nyitókép: MTI/Axiom Space
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Menjünk be a gyerekeinkért a digitális térbe, hogy visszakapják a valóságot.
A történelem leghosszabb életű emberei túléltek háborúkat, járványokat és birodalmakat. A különleges versenyben a nők vezetnek.
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
A magyar történelem egyik legmegosztóbb és talán egyik legérdekesebb alakjának életútja a mai napig tele van fehér foltokkal. Ízelítő Prónay Pál első világháborús szerepléséből.
A legújabb nemzeti konzultáció középpontjában az adók, a családtámogatások és a rezsiköltségek állnak.
A magyar átlagbérnél jóval kevesebb hrivnyáért kellene kockáztatniuk az életüket, és ez már az emelt összeg!
