„L. Simon László szerteágazó irodalmi munkássága mindig összekapcsolódott a kisebb és nagyobb közösségek szolgálatával” – hangzott el a Magyar Írószövetség elnökének méltatásában.
Több mint 3 és fél millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Miután 2002-ben a Méhes György írói álnéven alkotó Nagy Eleket Kossuth-díjjal tüntették ki, a legmagasabb állami kitüntetéssel járó összeget díjalapként az erdélyi magyar irodalom rangos műveinek jutalmazására, valamint tehetségkutatásra ajánlotta föl. Az elmúlt két évtizedben az örökösök – az Erdélyi Magyar Írók Ligájával együttműködésben –
több mint 40 erdélyi írónak és költőnek adományoztak Méhes György-díjat és debütdíjat.
A 2022-ben bejegyzett Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kiterjesztette területi határait, és az eddig meglévő díjak mellé immár a Magyar Írószövetség bevonásával Kárpát-medencei életműdíjat is adományozott.
Az ünnepi eseményen a 2007-ben elhunyt író fia, Nagy Elek köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az alapítvány létrejöttével régi családi álom vált valóra:
lehetőség nyílt arra, hogy az alapítványon keresztül a magyar, különösen a határon túli magyar kultúrát – mindenekelőtt az irodalmat – támogassuk”.
„De nem szeretném azt sem megkerülni és elhallgatni, hogy nemrég napvilágot látott, hogy édesapámat az 50-es években beszervezte a román titkosszolgálat” – tett egy fontos kitérőt Nagy Elek köszöntőjében.
Mint mondta, nem volt könnyű megélni, hogy apja nevét meghurcolták,
de a történtek ben az a jó, hogy történész ismerőse a megjelent információk alapján megnyugtatta, édesapja inkább a rendszer áldozata volt. Nagy Elek úgy vélekedett, „hogy bizony ez a leleplezés nem igazán édesapámról szól, hanem rólam. Arról az intézményrendszerről, amit igyekeztem megvalósítani édesapám szellemiségében, ami a magyar, az erdélyi irodalmat támogatja, az erdélyi magyar megmaradást.” Nagy Elek azt is bejelentette: „Annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen találomra bárkit is az erdélyi írók közül kiszemelni egy esetleges securitatés múlt miatt,
a mi anyagi támogatásunk mellett az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy egy történész csoportot kér fel, akik a kommunizmus időszakában élt és alkotó erdélyi magyar írók viszonyát vizsgálják a Securitatéval.
Magyarán tiszta vizet öntünk a pohárba.”
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány Kárpát-medencei Irodalmi Életműdíját L. Simon László író kiemelkedő irodalmi munkásságáért vehette át. Az elismerést Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta.
L. Simon László szerteágazó irodalmi munkássága mindig összekapcsolódott a kisebb és nagyobb közösségek szolgálatával.
Az alkotómunkájához kapott tálentumait mindig is tágan értelmezte: nem csupán az írott szó, de a tettek erejében is bízva vált innovatív alkotóvá, kulturális mindenessé” – mondta.
„Tizenöt éve folyamatosan arról beszélek mindenféle kulturális rendezvényen, hogy mennyire fontos dolog lenne az, hogy a magyar kultúrának a támogatása újra polgári erény legyen” – fogalmazott a díj átvétele után tartott beszédében L. Simon László. Mint mondta, „az, hogy egyáltalán ezen elkezdtem gondolkodni, és elkezdtem vele foglalkozni, az oda vezethető vissza, hogy 25 évvel ezelőtt megismertem Nagy Eleket (...), aki a mi alapítványunk segítségével juttatta át a támogatásokat Erdélybe az ottani irodalmi szervezeteknek”.
Az alapítvány Erdélyi Irodalmi Díját Karácsonyi Zsolt költő, író, műfordító kapta, akinek jelentős irodalmi tevékenysége és az erdélyi magyar irodalom szolgálatában végzett munkája példaértékű. A díjazottat dr. Vincze Ferenc író, irodalomtörténész, műfordító méltatta. Úgy fogalmazott:
Karácsonyi Zsolt életművének darabjai – legyen szó líráról, költői vagy éppen értekező prózáról – benne állnak a hagyományban, annak tudatában, abból kiindulva tesznek kísérletet az egyedi elérésére.
»Mióta elsüllyedt minden: / emlékszem az egészre újra / hogy pontosan ki voltam, és / miért szálltam fel erre a hajóra.« – olvashatjuk a 2015-ös A Krímben. A »ki voltam« és a »ki lettem« nem szakad el egymástól élesen, még akkor sem, ha az új, a más megkísértése velejárója e költészetnek”.
Erdélyi Irodalmi Debütdíjban részesült a Napsugár és a Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerkesztősége, az erdélyi magyar gyermekirodalom és illusztráció ösztönzéséért, az olvasás népszerűsítéséért, valamint a fiatal író- és költőnemzedék nevelésében vállalt szerepükért. A szerkesztőség munkásságát dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, tanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség gyermekirodalmi programjának vezetője méltatta, a díjat pedig László Noémi költő, műfordító, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője vette át.
A Napsugár 68, a Szivárvány 45 éve biztosít hónapról hónapra új verseket, meséket, ismeretterjesztő tartalmakat az Erdélyben és szerte a világon magyarul olvasó gyerekeknek. Jelenleg több, mint tizenkétezer kis olvasója van.
Havi rendszerességgel jut el Románia 18 megyéjének 560 településére, több ezer iskolába, 8000 általános iskolás kisdiák kezébe. Erdélyben ez az oktatói-nevelői munka igényes, megbízható segédeszköze. Olvasóvá nevel, ezzel ízlést nevel, a gyerekek anyanyelvi kompetenciájának, magyarságismeretének, általános műveltségének, környezettudatosságának fejlesztését vállalja magára” – fejtette ki László Noémi méltatásában.
(Nyitókép: L. Simon László; Fotó: Méhes György – Nagy Elek Alapítvány)
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Amikor Szabados György aggodalmának adott hangot a „demokratikus berendezkedést” illetően, még nem láthatta mindazt, amiben ma élünk. Nem láthatta, de sejtette, nagyjából mi fog következni.
Orbán Viktor felhívása után kevesebb mint egy hét alatt ötvenezernél is többen csatlakoztak a digitális polgári körökhöz. A kezdeményezés célja, hogy a tagok közösen alakítsák ki a magyarság „nemzeti algoritmusát”, és a digitális világban megvédjék kultúráját és identitását.
Deutsch Tamás szerint a rapper most már nem férne el a tusványosi nagyszínpadon sem.
A tárcavezető elárulta, miért gyengélkedik a magyar gazdaság.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
Kifakadtak a lila-fehér drukkerek a kupabúcsú után.
Akkor lesz tehát normális közélet hazánkban, ha végre eljutunk oda, hogy ki tudjuk mondani: a politikai ellenfelem is a haza érdekét szolgálja, csak én nem értek vele egyet.
