Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
Az 1979-ben született Ross Douthat amerikai konzervatív gondolkodó sokáig csupán arról volt ismert, hogy értékrendje ellenére – a gyanakvóbb természetűek szerint viszont éppen azért, egyfajta díszjobboldaliként – állandó rovatot kapott a The New York Times hasábjain. Azután megírta The Decadent Society (a dekadens társadalom) című zseniális könyvét, amelyben tömör, frappáns összefoglalóját adta annak, hogyan lett az értelemre és nagyszerűségre törekvő Egyesült Államokból infantilis kultúra, saját sikerének áldozata. A katolikus Douthat idén új kötettel jelentkezik, amely arról szól, miért lenne érdemes a Homo sapiens összes egyedének visszatérnie a valláshoz.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
Ezúttal is különös felszólalásokkal és mérsékelt érdeklődés mellett tartotta meg Hadházy Ákos a Pride melletti tüntetést.
Az író 1946-ban brutális rendőri bántalmazást szenvedett el, melynek következtében fél szemére megvakult.
És ezek után még Orbán Viktort támadják ezerrel, aki nem akar háborút. Horváth K. József írása.
Fittyet hánynak a biológiára.
