2024ben ünnepelte tízéves fennállását a Meseszó Egyesület, amely azokat a mesemondókat fogja egybe, akik elvégezték a Hagyományok Háza akkreditált, hatvanórás népmesemondótanfolyamát.
A népmeséről mindenkinek az esti mese olvasása jut eszébe, valamint a Magyar népmesék gyermeksorozat. Holott a népmese eredetileg elsősorban felnőtteknek szólt, és nem olvasták vagy nézték, hanem mondták – mesélték. Hosszú téli estéken a fonóban vagy egy házánál összegyűltek a falusiak, és hallgatták a falu mesemondóját késő éjjelig, akár hajnalig. Egy-egy mese lehetett akár másfél-két órás is. Csak aztán, ahogy a mondás tartja, megjelentek a Tiszán a gőzhajók, és kihaltak a népmesék. Nem olyan rég, csak az ötvenes évek után gyorsult fel az eltűnés, de a hanyatlás körülbelül akkor kezdődött, amikor a Grimm testvérek – amúgy szerencsénkre – felgyűjtötték és házi mesének titulálva könyvben kiadtak belőlük egy csokorral. Leírva ugyanis a népmese megfagy. Ahogy utat tört magának a felvilágosulás, és jöttek a külső szórakoztatási megoldások – sportesemények, rádió, tévé –, úgy egyre gyakrabban munka nélkül találta magát a mesemondó, és végül tényleg csak a gyerekeknek mesélt, mert a felnőttek úgymond már nem hittek a tündérmesékben. Érdemes belegondolni, mi veszett így ki: a közösség önszórakoztatása, arra való képessége, hogy kulturálisan eltartsa magát.
A mesemondás mindenkinek mást ad: művészetet, szeretetet, figyelmet, hagyományhoz való kapcsolódást – vallja Klitsie-Szabad Boglárka, a tízéves Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület elnöke, a Hagyományok Háza munkatársa.
A Véletlenül írtam egy könyvet című új magyar családi mozi a megszokottól merőben eltérő módon és a Bauhaust megidéző látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről.
A résztvevők kiemelték a néprajzi gyűjtőmunka megkerülhetetlen tudományos adatait, amelyeket egyes szakemberek mégis figyelmen kívül hagynak. Egy asztalhoz ültek a téma kiváló kutatói.
Magyar nyelvterületek adatai utalnak arra, hogy a táltosok kapcsolatban álltak a szellemvilággal – állítja Agócs Gergely és Somfai Kara Dávid, akikkel a csodaszarvas motívumát is kiveséztük.
Abból, hogy valamire nincs konkrét adatunk, nem következik, hogy a korban nem is létezett, vallják a kutatók. Mi számít bizonyítéknak a néprajzban? Mi számít prekoncepciónak? A cikkből kiderül.
A külgazdasági és külügyminiszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című podcastjában kijelentette, mind a migrációs, mind a pandémia, mind a háborús válság kapcsán nekünk lett igazunk.
Az amerikai külügyminiszter rávilágított arra, hogy drasztikus változásokra lehet számítani.
