A Véletlenül írtam egy könyvet a megszokottól merőben eltérő módon és látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről. A holland könyvsiker adaptációja január 16-ától látható országszerte a mozikban.
Nyitókép: Demeter Villő és Zsurzs Kati a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi film egyik jelenetében. (JUNO11 Pictures)
Nina (Demeter Villő) még csak kiskamasz, de már tudja, hogy híres író akar lenni, ezért a szomszédban lakó népszerű, de kissé fura írónőhöz (Zsurzs Kati) fordul segítségért. Eközben édesapja (Mátray László) a hosszú gyászt követően – Nina és öccse édesanyja nyolc évvel korábban meghalt – újból szerelmes lesz, Detti ((Rujder Vivien) érkezésével pedig előbb felbolydul a hármas családi egység, hogy végül minden szerencsésen a helyére zökkenhessen.
Dióhéjban így foglalható össze a holland Annet Huizing magyarul is megjelent ifjúsági bestselleréből (Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?) készült film cselekménye, aminek a központi kérdése az,
vajon az írás segíthet-e feldolgozni a veszteségeket, és megnyitni valami újnak a szívet.
A klasszikus felnövéstörténetet is magában foglaló családi mozi forgatókönyvíró-rendezője, Lakos Nóra régóta szívügyének tekinti a műfajt, nem függetlenül azoktól a gyerekkorában látott hazai mozgóképektől, mint például a Macskafogó vagy az Égigérő fű, amikről a mai napig kedves emlékeket őriz.
„Nagyon fontosnak tartom a gyerekeknek, fiataloknak, családoknak szóló minőségi filmek újbóli megjelenését itthon, hiszen ezzel lehet megalapozni a jelen és a jövő értő filmnézőit, valamint olyan kulturális értékeket letenni, amelyek mindenki számára közös nevezők lehetnek” – szögezi le Lakos Nóra, aki e gondolat jegyében tavaly életre hívta a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivált is.
Az ihletadó holland kötetről azt meséli, hogy egy könyvesbolti kávézás során talált rá, még aznap egy szuszra elolvasta, és miközben rengeteget nevetett rajta, időnként meg is könnyezte.
„Rögtön éreztem, ebből kell készítenem a következő nagyjátékfilmemet, mert igazán alkalmas a fiatal közönség megszólítására. Benne van minden, ami egy kiskamasz életét meghatározza:
új barátok, első szerelem, testvérharc, identitáskeresés, veszteségfeldolgozás.
A történet rávilágít arra, hogyan tud az írás átsegíteni a legnehezebb időszakokon is, és eszközt ad a fiataloknak, hogy képesek legyenek kifejezni az érzelmeiket és ezáltal kapcsolódni a társaikhoz” – magyarázza Lakos Nóra, miért pont erre a művet gondolta mozgóképen feldolgozni.
A nemzetközi közönség előtt már bizonyított alkotás – az A kategóriás Tallinn Black Nights filmfesztiválon a legjobbként ismerték el – főszereplőjét, Demeter Villőt több mint háromszáz gyerek közül választották ki „bájos és természetes” jelenléte miatt. A most kilencedikes gimnazista lány, aki alakításáért elnyerte az Ale Kino! Fesztivál legjobb fiatal európai tehetségnek járó díját, élete legszebb napjaként emlékszik rá, amikor Lakos Nóra felhívta az édesanyját a jó hírrel: ő kapta Nina szerepét. A forgatást csodálatos „vakációs” utazásként élte át, a több hónapos komoly felkészülés és nagy koncentrációt igénylő fizikai-szellemi feladatok ellenére is.
Mindezt jól érzékelteti, hogy a stáb összesen harminc különböző helyszínen dolgozott, többek között Budapest egyik legkülönlegesebb részén, a Napraforgó utcai Bauhaus-mintalakótelepen, az Ikarus atlétikapályán, a Lupa-szigeten, egy Gellért-hegyi műteremlakásban és a Balaton-parton. A Bauhaus mint stílus amúgy is átszövi az egész film látványvilágát, a korszak jellegzetes színei, formái a látványtervben, a jelmezekben és kellékekben egyaránt visszaköszönnek.
„A Bauhaus egyszerre jár a földön, mégis van benne valami elemelt játékosság, és ez pontosan igaz a történetünkre is, így a forma és a tartalom tökéletesen találkozik”
– indokolja meg a rendező a választást, amit reményeik szerint kiválóan kiegészítenek a különleges, az írást vizualizálni képes animációs megoldások is.
***
A Nemzeti Filmintézet, a Nederlands Filmfonds és az Eurimages támogatásával, a JUNO11 Pictures és a holland BIND koprodukciójában készült Véletlenül írtam egy könyvet a január 16-i premier után országszerte közönségtalálkozókkal kísért vetítéseken is látható lesz. Január 17-én Zsurzs Kati és Lakos Nóra rendező beszélgetnek a szentendrei P’Art Moziban, 18-án a nézők a Demeter Villővel és Rujder Viviennel találkozhatnak az Alleeban. A moziban több hazai előadó dalai is felcsendülnek, köztük Szabó Balázs és a Bagossy Brothers Company számai, utóbbi tagjai szereplőként is feltűnnek: ők január 23-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban várják az érdeklődőket. A film egyedi látványvilága Szurdi Juci látványtervező munkája, aki január 23-án a győri Rómer Házban mesél majd ennek megalkotásáról.
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Úgy tűnik, hogy az egyébként kiváló magyar rendezőnek ezúttal nem sikerült lehengerlő drámát alkotnia.
Történelmi filmmel és kisrealista drámával is sokkoltuk a németeket.
Igaz, volt, aki szerint ki kellett volna zárni a tallinni filmfesztivál programjából, mert a rendezője „jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral”.
A filmügyi kormánybiztost a magyar filmgyártás tavalyi rekordévéről, a Mohács-moziról és a 2026-ban érkező produkciókról is kérdeztük.
A családi kedvezményről és a 30 év alatti anyáknak járó szja-mentességről viszont minden évben nyilatkozni kell.
A Faktum szerint a kormánykritikus lapok nem veszik figyelembe, hogy az üzemanyag ára nem egyetlen hordóárból áll össze, hanem több egymásra rakódó költségtényező eredője.
Óriási veszteség ez a klubnak.
