Feljegyzések a jövőnek.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke, lapunk Könyvek a jövőről című rovatának gazdája elsőként Nonkonform címmel jelentetett meg kötetet, ami valamiképp „könyvek könyve” volt (határozott névelő nélkül), hiszen a könyvismertetőit gyűjtötte benne össze igen izgalmas kivitelben. Új kötete, a Mindenség algoritmus lazán tördelve száznegyven oldalon, illusztrációkkal gazdagítva, megint művészi kivitelben a saját gondolatait foglalja össze – persze BNG erősen támaszkodik kedvenc szerzőire, amit nem is rejt véka alá.
A 2010 előtti újkonzervatív csoportosulás (az egykori Kommentár–Jobbklikk–Mandiner–Konzervatórium-kör) karakteres figurája nemzedéke számos más tagjához hasonlóan mára befutott, s tulajdonképpen egész tevékenységére rámondható első kötetének címe, azazhogy nonkonform, így van ez a második kötetével is. Aki a Mindenség algoritmustól futurisztikus, determinisztikus, progresszív, mesterségesintelligencia-igenlő gondolatokat vár, az csalódni fog. BNG ugyanis fokozott elismeréssel tekint a középkorra, magabiztosan felvállalja az istenhitet és a kereszténységet, mindezt pedig a modern tudomány iránti szakavatott érdeklődéssel „modernizálja”. Az első fejezet hitről, szépségről és ökológiáról szól, a második tudásról, önrendelkezésről és hazaszeretetről, a harmadik pedig tekintélyről, újításról és gondolkodásról. Alapgondolata, hogy a világ alapállapota nem a töredezettség, hanem a rendezettség.
(MCC Press, 2024)
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Ez pedig a mi tragédiánk: már láthatjuk, a kultúra tényleg véget ért a francia forradalommal, és a századforduló valóban a Nyugat gyönyörű ősze volt, ahogy a legvégén ő is írta. Nizalowski Attila írása.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
A történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének tartott Bonaparte Napóleonról mind ez idáig több könyv született, mint ahány nap a halála óta eltelt.
Kisgyermekek meggyilkolására nincs emberi magyarázat, emberi hang, emberi reakció.
A második Trump-adminisztráció sokkal felkészültebben áll neki a jelenlegi békekezdeményezések tető alá hozásához – mutat rá a biztonságpolitikai szakértő.
