A Place du Luxembourg téren egyébként olyan bizottsági alkalmazottak is tiltakoztak, akik így akarták kifejezni csalódottságukat „az éghajlatvédelmi intézkedések lassú előrehaladása miatt”.
„Az intézményeknek számos eszközük van az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, de a választások óta sok a visszalépés” – mondta egyikőjük, hozzátéve, hogy „mivel az Európai Parlament és a bizottság is sok tekintetben jobbra tolódott, az éghajlatról szóló vita háttérbe szorult”.
Simone Tagliapietra közgazdász és energiaügyi szakértő úgy fogalmazott, „az európai kormányok nem képesek fokozatosan megszüntetni a fosszilistüzelőanyag-támogatásokat, vagy legalábbis célzottá tenni azokat”. Így szerinte az unió most „nehéz harc” elé néz az energiaadókra vonatkozó irányelvek felülvizsgálata tekintetében, amely gyakorlatilag jutalmazza a benzin- és gázolajárak alacsonyan tartását. Egy tavaly októberben közzétett bizottsági jelentés szerint ugyanis az EU még mindig több mint 100 milliárd eurót költ évente a fosszilis tüzelőanyagok támogatására,
amely összeg a 2022-es ukrajnai orosz inváziót követő energiaválság miatt ugrott meg.
Mások viszont azzal érvelnek, hogy nem a szakpolitikán kell folyton rugózni, hanem gyökeresen más modell bevezetésére van szükség, még ha az a gazdasági növekedés feláldozásával is jár.