Milyen érdekességek várhatók még?
Két különleges vetítésre is hívjuk a közönséget, ráadásul élő zenei kísérettel. Az egyik a Sci-fi a századelőn – válogatás a Jérôme Seydoux – Pathé Alapítvány némafilmjeiből, ez két alkalommal megy majd le, 18-án és 22-én. Az 1896-ban filmgyártásba kezdő Pathé szakemberei voltak azok az úttörők, akik felfigyeltek rá, hogy a filmmel egy csomó érdekes technikai trükköt is lehet csinálni. Korábban sosem látott vizuális csodákat hoztak létre mindenféle kimaszkolással és egymásrafényképezéssel, amit a múlt századfordulón magas színvonalon működő grafikusok alkotásai segítettek. Ezek mögé kis történeteket raktak, amelyek képzeletbeli, nem valós világokon, helyzeteken és eseményeken alapulnak, a tudomány és a technológia lehetséges fejlődését bemutatva. Az összeállítás ezekből a kuriózumokból válogat, s ami 2024-ben külön érdekessé teszi, az benne van a szekció címében:
A múlt jövője, vagyis az a báj, amivel 100-120 éve elképzelték a világot, amiben ma élünk.
És mi a másik élő zenés alkalom?
20-án este az Aelita, a Mars királynője című, 1924-es szovjet sci-fi vetítése. Ennek a forgatókönyvét Alekszej Tolsztoj írta, és szokás a szovjet Metropolisnak is nevezni, bár három évnél korábban készült Fritz Lang klasszikusánál. A múlt jövője szekcióban szerepel egyébként egy másik szovjet film is. Az 1936-ban bemutatott Kozmikus utazás érdekessége, hogy ebben az időszakban a világon már szinte mindenhol átvették az uralmat a hangosfilmek, ezt mégis némafilmként készítették el. És hogy mindössze tíz évvel később, 1946-ban játszódik, amikor is a történet szerint a szovjetek már képesek embert küldeni a világűrbe; az egésznek a megjelenítése már a maga korában is meglehetősen komikusan hatott.