Hat ország, tizenöt helyszín, ötven zenekar: augusztus 8-án ismét megrendezik a nemzetközi cigány dal napját. A Rostás Mihály „Mazsi” megálmodta ingyenes programsorozat célja, hogy minél több helyen, minél nagyobb hangsúllyal megmutatkozhasson a cigány zenei sokszínűség, életöröm és dinamika, beleértve annak hazai – roma és nem roma – képviselőit
Nyitókép: Lakatos Mónika (Facebook)
Augusztus 8-án immáron harmadik alkalommal rendezik meg a nemzetközi cigány dal napját. A minden esztendőben újabb helyszínekkel, fellépőkkel, valamint programelemekkel bővülő, a határokon túlnyúló ingyenes eseménysorozat ötletgazdája és fő szervezője Rostás Mihály „Mazsi”, a Lakatos Mónika és a Romengo, valamint a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke; arca Lakatos Mónika Kossuth-díjas és WOMEX-életműdíjas roma énekesnő.
Ezt is ajánljuk a témában
„Otthon is folyton muzsikálunk. Egyszerűen, mert a zene, az ének örömmel tölt el minket.” Első ízben rendezik meg a cigány dal napját augusztus 8-án. A három helyszínen – Budapest, Nagyecsed, Vaja – megtartott rendezvény ötletgazdáját, a Romengo együttes alapítóját, Rostás Mihály „Mazsit” kérdeztük!
Az idén részt vevő országok között van Bulgária, Spanyolország, Németország, Szlovákia és Románia is, a közel ötven zenekar között nem kizárólag roma kötődésűek lesznek; az egyetlen kitétel az, hogy a repertoárban legalább két lovári nyelvű dal szerepeljen, amelyek elsajátításában segítenek a szervezők.
A dátum nem véletlen: 1943-ban Szkopjében ezen a napon, augusztus 8-án született Esma Redžepova, „a cigányzene királynője”. A 2016-ban elhunyt énekesnő nem csak a macedón és a cigány zenei kultúra világszerte ismert jelképe, humanitárius tevékenysége is példamutató volt: mivel saját gyermekük nem lehetett, férjével, a zenekarvezető Stevo Teodosievskivel 47 árvát és utcagyereket fogadtak örökbe, és saját zeneiskolát is alapítottak.
Az ő örökségüket is szeretnék továbbvinni e kezdeményezés a révén, és nem csupán itthon, de szerte a világon minél több helyen, minél nagyobb hangsúllyal megmutatni a cigány zenei sokszínűséget, életörömöt és dinamikát a flamencótól a balkáni rezesbandák muzsikáján és a cigány hallgatókon át a jazzes ritmusokig.
„A zene a roma kultúra egyik legékesebb része, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh cigány muzsika és tánc vagy a vonós magyar népzene”
– írják a szervezők.
Hasonló véleményen van Rostás Mihály „Mazsi” is, aki ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az anyaország kultúrája mindig megmutatkozik a helyi cigányság zenéjében.
„Ettől olyan izgalmas, hogy mégis egy nyelven énekelünk egész Európáról. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a cigányság az egyetlen olyan népcsoport, amely az összes európai országban jelen van. A Romengo együttessel több mint harmincöt államban léptünk fel kontinensszerte, és ahol cigányokkal találkoztunk, mindenhol tudtunk egymással lovári nyelven beszélgetni.”
A megálmodói szerint néhány év múlva az egész világon megrendezendő nemzetközi cigány dal napját a Nemzeti Kulturális Alap, a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program és a Visit Hungary mellett a Mol – Új Európa Alapítvány is támogatja. Utóbbi képviseletében Lávich Erzsébet ügyvezető tolmácsolta Miklósa Erika kuratóriumi elnök szavait.
„Énekelni mindig felszabadító. A cigány dalok ritkán szólnak a magányról: a közösséget éltetik, az életet ünneplik. Mindennap meg kellene ünnepelni ezt a kultúrát, ami a szeretetre, az életre, az életigenlésre, az önazonosságra, a másik elfogadására is tanít. A cigány dal napja azt üzeni, a zene az, ami leginkább megérinti az embert: összeköt, kinyitja a lelket, szívből szól.”
Lőrinczy György, a szintén támogató Postakürt Alapítvány elnöke elmondta, a programok mind a tíz magyarországi helyszínen (Budapest, Szentendre, Csobánka, Százhalombatta, Hatvan, Ravazd, Veszprém, Balatonboglár, Pécs, Nagyecsed) ingyenesek lesznek.
A nemzetközi cigány dal napján Magyarországon színpadra lép majd mások mellett a Kalyi Jag és Bocskor Bíborka, a Parno Graszt, a Romengo és Lakatos Mónika, a Kále Lulugyi és a Cimbaliband, Szabó Balázs, a Misztrál, az EtnoRom, Szalóki Ági, a MazsiMó-GipsyMó és Lukács Miklós, Ferenczi György, valamint érkeznek autentikus flamencozenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából, zenészek és táncosok Radzsasztánból, a balkáni Boján Krstic Orcestar és a Kristijan Azirovic Orchestra.
Részletes program itt: igawna.hu
Különleges zenei programmal indul az április a fővárosban: április 3. és 5. között ismét megszervezik a Budapest GipsyFestet, ahol a roma zenei élet színe-java megfordul majd. A programokról és a rendezvény küldetéséről kérdeztük a főszervezőt, Rostás Mihály Mazsit. De lapunknak Tóth Gabi is vallott arról, milyen kapcsolat fűzi ehhez a kultúrához.
Gálaműsorral ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Romengo zenekar.
Kibújt a szög a zsákból.
Kemény üzenetet küldött Lavrov.
Vitályos Eszter és Gulyás Gergely tájékoztat.