Hat ország, tizenöt helyszín, ötven zenekar: augusztus 8-án ismét megrendezik a nemzetközi cigány dal napját. A Rostás Mihály „Mazsi” megálmodta ingyenes programsorozat célja, hogy minél több helyen, minél nagyobb hangsúllyal megmutatkozhasson a cigány zenei sokszínűség, életöröm és dinamika, beleértve annak hazai – roma és nem roma – képviselőit
Nyitókép: Lakatos Mónika (Facebook)
Augusztus 8-án immáron harmadik alkalommal rendezik meg a nemzetközi cigány dal napját. A minden esztendőben újabb helyszínekkel, fellépőkkel, valamint programelemekkel bővülő, a határokon túlnyúló ingyenes eseménysorozat ötletgazdája és fő szervezője Rostás Mihály „Mazsi”, a Lakatos Mónika és a Romengo, valamint a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke; arca Lakatos Mónika Kossuth-díjas és WOMEX-életműdíjas roma énekesnő.
Ezt is ajánljuk a témában
„Otthon is folyton muzsikálunk. Egyszerűen, mert a zene, az ének örömmel tölt el minket.” Első ízben rendezik meg a cigány dal napját augusztus 8-án. A három helyszínen – Budapest, Nagyecsed, Vaja – megtartott rendezvény ötletgazdáját, a Romengo együttes alapítóját, Rostás Mihály „Mazsit” kérdeztük!
Az idén részt vevő országok között van Bulgária, Spanyolország, Németország, Szlovákia és Románia is, a közel ötven zenekar között nem kizárólag roma kötődésűek lesznek; az egyetlen kitétel az, hogy a repertoárban legalább két lovári nyelvű dal szerepeljen, amelyek elsajátításában segítenek a szervezők.
A dátum nem véletlen: 1943-ban Szkopjében ezen a napon, augusztus 8-án született Esma Redžepova, „a cigányzene királynője”. A 2016-ban elhunyt énekesnő nem csak a macedón és a cigány zenei kultúra világszerte ismert jelképe, humanitárius tevékenysége is példamutató volt: mivel saját gyermekük nem lehetett, férjével, a zenekarvezető Stevo Teodosievskivel 47 árvát és utcagyereket fogadtak örökbe, és saját zeneiskolát is alapítottak.
Az ő örökségüket is szeretnék továbbvinni e kezdeményezés a révén, és nem csupán itthon, de szerte a világon minél több helyen, minél nagyobb hangsúllyal megmutatni a cigány zenei sokszínűséget, életörömöt és dinamikát a flamencótól a balkáni rezesbandák muzsikáján és a cigány hallgatókon át a jazzes ritmusokig.
„A zene a roma kultúra egyik legékesebb része, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh cigány muzsika és tánc vagy a vonós magyar népzene”
– írják a szervezők.
Hasonló véleményen van Rostás Mihály „Mazsi” is, aki ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az anyaország kultúrája mindig megmutatkozik a helyi cigányság zenéjében.
„Ettől olyan izgalmas, hogy mégis egy nyelven énekelünk egész Európáról. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a cigányság az egyetlen olyan népcsoport, amely az összes európai országban jelen van. A Romengo együttessel több mint harmincöt államban léptünk fel kontinensszerte, és ahol cigányokkal találkoztunk, mindenhol tudtunk egymással lovári nyelven beszélgetni.”
A megálmodói szerint néhány év múlva az egész világon megrendezendő nemzetközi cigány dal napját a Nemzeti Kulturális Alap, a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program és a Visit Hungary mellett a Mol – Új Európa Alapítvány is támogatja. Utóbbi képviseletében Lávich Erzsébet ügyvezető tolmácsolta Miklósa Erika kuratóriumi elnök szavait.
„Énekelni mindig felszabadító. A cigány dalok ritkán szólnak a magányról: a közösséget éltetik, az életet ünneplik. Mindennap meg kellene ünnepelni ezt a kultúrát, ami a szeretetre, az életre, az életigenlésre, az önazonosságra, a másik elfogadására is tanít. A cigány dal napja azt üzeni, a zene az, ami leginkább megérinti az embert: összeköt, kinyitja a lelket, szívből szól.”
Lőrinczy György, a szintén támogató Postakürt Alapítvány elnöke elmondta, a programok mind a tíz magyarországi helyszínen (Budapest, Szentendre, Csobánka, Százhalombatta, Hatvan, Ravazd, Veszprém, Balatonboglár, Pécs, Nagyecsed) ingyenesek lesznek.
A nemzetközi cigány dal napján Magyarországon színpadra lép majd mások mellett a Kalyi Jag és Bocskor Bíborka, a Parno Graszt, a Romengo és Lakatos Mónika, a Kále Lulugyi és a Cimbaliband, Szabó Balázs, a Misztrál, az EtnoRom, Szalóki Ági, a MazsiMó-GipsyMó és Lukács Miklós, Ferenczi György, valamint érkeznek autentikus flamencozenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából, zenészek és táncosok Radzsasztánból, a balkáni Boján Krstic Orcestar és a Kristijan Azirovic Orchestra.
Részletes program itt: igawna.hu
Különleges zenei programmal indul az április a fővárosban: április 3. és 5. között ismét megszervezik a Budapest GipsyFestet, ahol a roma zenei élet színe-java megfordul majd. A programokról és a rendezvény küldetéséről kérdeztük a főszervezőt, Rostás Mihály Mazsit. De lapunknak Tóth Gabi is vallott arról, milyen kapcsolat fűzi ehhez a kultúrához.
Gálaműsorral ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Romengo zenekar.
Az EB egy új javaslattal gyakorlatilag megkerülné a tagállami vétó lehetőségét, és kereskedelmi intézkedésként, nem pedig szankcióként tiltaná be az orosz energia behozatalát. Ez különösen hátrányosan érintené Magyarországot, Szlovákiát és más, orosz energiát vásárló államokat, de tovább gyengítené az EU versenyképességét és iparát is.
A bíboros szerint ez „benne volt a levegőben”.
A címer mellett a pápa új jelmondata is sokatmondó.
