Nyitókép: Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
Az utca végén van egy ház, ahol az apák bűne a fiúkra száll; a gyár dolgozói mind a megállóban szívják a cigit; a nők mindig elégedetlenek, Mária pedig mindenre képes Kálmánért; Pogány Judit először még hazakergeti, majd megszeretgeti a szomszédasszony Mircijét, de a végén már csak magának akarja; Szamosi Zsófi egy mosógépben mossa tisztára a lelkét; Nagy Katica szimatszatyorral a vállán lóg meg Budapestre, hogy aztán rossz társaságba keveredjen; az ördög nem alszik, hanem táncol, miközben egy legény lelkét akarja;
a nő remél, a férfi állat.
Ez a hús tényleg friss
Régóta figyelemmel kísérem a Friss Hús fesztivált, még ha ki is hagytam pár évet. Egyfelől szeretem a rövidfilmeket, amikre sokszor külön antológiák építkeznek, másfelől pedig talán nincs is jobb módja annak, hogy friss tehetségek mutatkozzanak be.
Tudja ezt a közönség is, hiszen idén talán minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte a rendezvényt, ami főként a Puskin mozi termeiben tartott vetítésekkel, valamint
a Városháza udvarán a kertmozik hangulatát idéző eseménnyel zajlott le, általában szó szerint teltház mellett.
Emiatt jól tette, aki előre megváltotta a jegyét, pláne, hogy kifejezetten erős munkák kaptak helyet és figyelmet.
Kis magyar valóság
Mert mindegy, hogy éppen a régi magyar pusztát és vidéket járjuk, ahogy a csábító ördögöt figyeljük, vagy a modern korban egy a fiát az osztálytársától óvó apát követünk, valahol mindegyik kisfilm a magyar valóságot mutatja. Hagyományos kályhával és régiesen berendezett konyhával, foltos falakkal, vidéki vagy nagyvárosi átlagos életekkel. Hogy ebből ki mit hoz ki, az teszi izgalmassá a végeredményt, hiszen szinte egyáltalán nem futottunk bele a kommunizmusból maradt „sírva mulatunk, részegen kiabálunk magyarságba”, helyette igényesen fényképezett, szépen felvett, átlagban jó színészeket felvonultató kísérleti és vizsgafilmeket, pályaműveket kaptunk szép számmal, különböző blokkokba rendezve.
Az utolsó lélek az ördögé
Akadt mindenféle misztikum, de a legtöbb esetben a valóságtól alig elrugaszkodott fikció kapta a főszerepet,
mint amikor egy átlagosan szürke nő szinte megfiatalodik, ahogy kilép az átlagosan szürke hétköznapokból.
Hozzáteszem, hogy a fiatalságát maga mögött tudó Antal Olga közel sem volt átlagos vagy szürke, és ezen a kor sem változtatott. De Szamosi Zsófia sem különb, aki amellett, hogy a tavalyi esztendő legjobb magyar filmjében és hard sci-fijében, a Műanyag égboltban remekelt, a nagyszerű Tündérkert után most ismét Elek Ferenccel (Semmelweis) szerepelhetett együtt, miközben egy elég megrázó történetet adtak elő. És akkor a gyárakban és üzemekben robotoló, elkallódott emberekről még szó sem esett, vagy a Nyertes Zsuzsával készült Diamond Beautyról, ami meg a fesztivál nyertese lett.
Magyarország harapófogóba került. A darabokra szakadt országot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két hatalmas birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. A Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéből készült nyolcrészes tévésorozat október 13-án indul a Duna csatornán. A rendező Madarász Istit kérdeztük.
Nemzetközi vizeken
Bár főleg a magyar filmesekre és az ő pályamunkáira mentem rá, most már bőven akad nemzetközi nevező, így a különböző országok résztvevőivel is tettem egy próbát. Ami talán a legfontosabb tapasztalat: átlagban nagyon jól teljesítenek a magyarok, a külföldi műveknél többször éreztem, hogy valami hiányzik. Pedig mindent kaptunk: gyerekek fájdalmát Ukrajnából, egy plüssmackóval létesített érzelmi és testi kapcsolatot, sőt még a queer blokkba is belenéztem, ahol
a kimondottan LMBTQ tartalom mellé egy nagyon frappáns szatíra is becsúszott a 30 ezüst című sorozatból ismert Javier Bódalonak,
aki éppen a szüleinek jelzi a vacsora alatt, hogy ő gay, az ősök pedig nem tudják értelmezni a szót/jelzőt, amiből fergeteges párbeszéd alakul ki.
2123 Magyarországára röpít minket egy új magyar sci-fi: Budapest búra alatt, kiszáradt Duna-meder, Miskolc helyén sivatag, a Balaton alatt pedig emberekből sarjadt fákat nevelnek és irtanak, ha azok haszontalanná váltak. A Műanyag égbolt alkotóit kérdeztük!
Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál XII.
A XII. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, 2024-ben
Minden jó, ha vége jó
Az idei Friss Húsnak pedig elég jó lett a vége. Legalábbis én nagyon élveztem a rövidfilmek legalább 70-80 százalékát, ami kimondottan jó eredmény, és ami a hazai műveknél mutatja, hogy a Nemzeti Filmintézet is oda teszi a pénzt, avagy a támogatást, ahol az jó helyen van. Kimondottan izgalmas ötletek igényes megvalósításában,
ami pedig azt bizonyítja, hogy bőven vannak tehetségek az országban,
akik ha a továbbiakban esélyt kapnak, jó ötleteket dolgoznak ki és fel, illetve a szívüket belepakolják, akkor nagyszerű filmekkel gazdagodhat a hazai ipar.
A Cabin Pressure – Anya leszek csak azért is! legalább annyira szól a gyerek utáni csillapíthatatlan vágyról, mint a társkeresés mai nehézségeiről vagy a nehezen oldható tabukról. Czira Sára és Nagy Eszter munkája az HBO Maxon látható.
Schwechtje Mihály második nagyjátékfilmje túlzásokkal mesél túlterheltségről és arról, hogyan isszák meg a levét a gyerekeink a mi nagy önmegvalósításainknak.
Az utóbbi 10 év legjobbjai közé került be Koltai Lajos 2023-as filmje, mely nemcsak remek bevételeket produkált, de visszaadta a magyar filmekbe vetett hitet.
A Véletlenül írtam egy könyvet a megszokottól merőben eltérő módon és látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről. A holland könyvsiker adaptációja január 16-ától látható országszerte a mozikban.