Természetfeletti, dráma, és egy macskáért harcba szálló Pogány Judit a XII. Friss Húson
2024. június 06. 09:25
Rengeteg magyar és nemzetközi rövidfilm mutatkozott be a műfajnak szentelt fesztiválon, amely számos érdekes témának adott otthont.
2024. június 06. 09:25
8 p
1
3
97
Mentés
Nyitókép: Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
Az utca végén van egy ház, ahol az apák bűne a fiúkra száll; a gyár dolgozói mind a megállóban szívják a cigit; a nők mindig elégedetlenek, Mária pedig mindenre képes Kálmánért; Pogány Judit először még hazakergeti, majd megszeretgeti a szomszédasszony Mircijét, de a végén már csak magának akarja; Szamosi Zsófi egy mosógépben mossa tisztára a lelkét; Nagy Katica szimatszatyorral a vállán lóg meg Budapestre, hogy aztán rossz társaságba keveredjen; az ördög nem alszik, hanem táncol, miközben egy legény lelkét akarja;
a nő remél, a férfi állat.
Ez a hús tényleg friss
Régóta figyelemmel kísérem a Friss Hús fesztivált, még ha ki is hagytam pár évet. Egyfelől szeretem a rövidfilmeket, amikre sokszor külön antológiák építkeznek, másfelől pedig talán nincs is jobb módja annak, hogy friss tehetségek mutatkozzanak be.
Tudja ezt a közönség is, hiszen idén talán minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte a rendezvényt, ami főként a Puskin mozi termeiben tartott vetítésekkel, valamint
a Városháza udvarán a kertmozik hangulatát idéző eseménnyel zajlott le, általában szó szerint teltház mellett.
Emiatt jól tette, aki előre megváltotta a jegyét, pláne, hogy kifejezetten erős munkák kaptak helyet és figyelmet.
Kis magyar valóság
Mert mindegy, hogy éppen a régi magyar pusztát és vidéket járjuk, ahogy a csábító ördögöt figyeljük, vagy a modern korban egy a fiát az osztálytársától óvó apát követünk, valahol mindegyik kisfilm a magyar valóságot mutatja. Hagyományos kályhával és régiesen berendezett konyhával, foltos falakkal, vidéki vagy nagyvárosi átlagos életekkel. Hogy ebből ki mit hoz ki, az teszi izgalmassá a végeredményt, hiszen szinte egyáltalán nem futottunk bele a kommunizmusból maradt „sírva mulatunk, részegen kiabálunk magyarságba”, helyette igényesen fényképezett, szépen felvett, átlagban jó színészeket felvonultató kísérleti és vizsgafilmeket, pályaműveket kaptunk szép számmal, különböző blokkokba rendezve.
Akadt mindenféle misztikum, de a legtöbb esetben a valóságtól alig elrugaszkodott fikció kapta a főszerepet,
mint amikor egy átlagosan szürke nő szinte megfiatalodik, ahogy kilép az átlagosan szürke hétköznapokból.
Hozzáteszem, hogy a fiatalságát maga mögött tudó Antal Olga közel sem volt átlagos vagy szürke, és ezen a kor sem változtatott. De Szamosi Zsófia sem különb, aki amellett, hogy a tavalyi esztendő legjobb magyar filmjében és hard sci-fijében, a Műanyag égboltban remekelt, a nagyszerű Tündérkert után most ismét Elek Ferenccel (Semmelweis) szerepelhetett együtt, miközben egy elég megrázó történetet adtak elő. És akkor a gyárakban és üzemekben robotoló, elkallódott emberekről még szó sem esett, vagy a Nyertes Zsuzsával készült Diamond Beautyról, ami meg a fesztivál nyertese lett.
Magyarország harapófogóba került. A darabokra szakadt országot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két hatalmas birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. A Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéből készült nyolcrészes tévésorozat október 13-án indul a Duna csatornán. A rendező Madarász Istit kérdeztük.
Nemzetközi vizeken
Bár főleg a magyar filmesekre és az ő pályamunkáira mentem rá, most már bőven akad nemzetközi nevező, így a különböző országok résztvevőivel is tettem egy próbát. Ami talán a legfontosabb tapasztalat: átlagban nagyon jól teljesítenek a magyarok, a külföldi műveknél többször éreztem, hogy valami hiányzik. Pedig mindent kaptunk: gyerekek fájdalmát Ukrajnából, egy plüssmackóval létesített érzelmi és testi kapcsolatot, sőt még a queer blokkba is belenéztem, ahol
a kimondottan LMBTQ tartalom mellé egy nagyon frappáns szatíra is becsúszott a 30 ezüst című sorozatból ismert Javier Bódalonak,
aki éppen a szüleinek jelzi a vacsora alatt, hogy ő gay, az ősök pedig nem tudják értelmezni a szót/jelzőt, amiből fergeteges párbeszéd alakul ki.
2123 Magyarországára röpít minket egy új magyar sci-fi: Budapest búra alatt, kiszáradt Duna-meder, Miskolc helyén sivatag, a Balaton alatt pedig emberekből sarjadt fákat nevelnek és irtanak, ha azok haszontalanná váltak. A Műanyag égbolt alkotóit kérdeztük!
Minden jó, ha vége jó
Az idei Friss Húsnak pedig elég jó lett a vége. Legalábbis én nagyon élveztem a rövidfilmek legalább 70-80 százalékát, ami kimondottan jó eredmény, és ami a hazai műveknél mutatja, hogy a Nemzeti Filmintézet is oda teszi a pénzt, avagy a támogatást, ahol az jó helyen van. Kimondottan izgalmas ötletek igényes megvalósításában,
ami pedig azt bizonyítja, hogy bőven vannak tehetségek az országban,
akik ha a továbbiakban esélyt kapnak, jó ötleteket dolgoznak ki és fel, illetve a szívüket belepakolják, akkor nagyszerű filmekkel gazdagodhat a hazai ipar.
A Futni mentem nem akar több lenni, mint ami: feszes, kedves, szerethető vígjáték, amelyben nemcsak romantika, de humor is van. És nagyszerű színésznők, akik végre egészen természetesnek látszanak a nagyvásznon.
December 12-én új zenés magyar vígjáték érkezik a mozikba. A Hogyan tudnék élni nélküled? Demjén Ferenc slágereire épülő szerelmes, balatoni történet, amelynek fiatal tehetségek, többek között Marics Peti, Törőcsik Franciska és Ember Márk a főszereplői. Mutatjuk a legfrissebb előzetest!
Brutálisan indul, hogy aztán megható szabadulástörténetté kerekedve mindenkinek reményt adjon Till Attila új filmje. Az És mi van Tomival? egyszerre beszél az alkoholfüggőség bugyrairól, az érintettek és a hozzátartozók pokoljárásáról és arról, hogy nincs az a sötét, ahova ne sütne be néha a nap. Interjúnk.
Százmilliót gombfocira? De Kálmán bá már rivallna is rám, hogy ez szektorlabda, és lényegében igaza van. De hogy ki az a Kálmán és honnan jött a százmillió?
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.