Sisitől a Vörös Hadseregig – indul Bán Mór új regénysorozata

Nyitókép és fotók forrása: Facebook

***

1866 nyarán Sisi, Ausztria császárnéja gyermekeivel Magyarországra, Pest-Budára menekül a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és úgy alakul, hogy a legnagyobb segítsége ebben nem a hadsereg vagy a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz. Sisi szinte minden szabad idejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja őt meggyőzni arról, hogy az uralkodónak ki kell végre egyeznie a szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik.

Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi – elmaradhatatlan felolvasónője, Ferenczy Ida kíséretében – kilátogatnak a gödöllői kastélyba, amelynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri a császárné tetszését, aki akkor még nem is sejti, hogy ünnepélyes megkoronázásuk után, éppen Andrássy közbenjárására nászajándékként megkapják azt a magyar országgyűléstől. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka; Gödöllőn, ahol végre szabad lehet, szeretett magyarjai és persze Andrássy gróf közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól.

Hogy pontosan ilyen módon esett-e meg minden, vagy sem, azt ma már bajosan lehetne megállapítani. Egy biztos, hogy a leginkább a grandiózus Hunyadi-sorozatáról ismert Bán Mór új történelmiregény-sorozatának első részében – Kastély ajándékba – az írói fantázia így alkotta meg a korabeli eseményeket.

Az urak cserélődnek, a komornyik marad

A Hitel Kiadó gondozásában május 31-én megjelent kötet első mérföldköve egy nagyszabású vállalkozásnak, amely a gödöllői kastély száz évét dolgozza fel a kiegyezés időszakától a XX. századi háborúk és diktatúrák rettenetéig 

A regényfolyam középpontjában ezért nem csak a kastély időről időre változó tulajdonosai állnak, hanem az őket szolgáló személyzet tagjai is. Az apák átadják helyeiket fiaiknak, az anyák lányaiknak; az inasok, kertészek, uradalmi intézők és szobalányok így tulajdonképpen mindig ugyanazok maradnak.

„Az abszolút főszereplő, akinek a szemszögéből követjük az eseményeket, az inasból lett főkomornyik Monostory Dénes. Ő a hatás és a történet kedvéért éppen 1848-ban születik és kereken százéves korában, 1948-ban hal meg" – meséli már az író, Bán Mór. 

Vagyis – folytatja – gondoljunk csak bele miket láthatott, tapasztalhatott volna egy ember, ha ebben az időszakban ilyen sok évig él. Ezért ő szándékosan úgy fűzte a mesét, hogy Monostory Dénes csecsemőként, az anyja karján ülve találkozzon Kossuthtal, Görgeyvel, Windisch-Grätzcel, a szeme előtt vonuljanak fel a megszálló osztrák és cári orosz csapatok. 

„Fiatalon pont akkor kerül a kastély személyzetének sorába, amikor a kiegyezéskor Ferenc József és Sisi megkapja ajándékba a gödöllői kastélyt. Majd jönnek a boldog békeidők, aztán az első és a második világháború. Monostory Dénes pedig marad, végig, rendületlenül, miközben az urak cserélődnek a feje felett: IV. Károly, aztán Kun Béla vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai. Egy újabb hosszú békeidőszakban a Horthy család rendezkedik be itt nyaranta, hogy aztán felváltsák őket előbb a német, aztán a szovjet csapatok. És persze a pusztulás; főszereplőnk élete alkonyán még megéli, hogy Sisi egykor meseszép kastélya szétrombolt, lezüllesztett orosz laktanya lesz. Megdöbbentő, mennyi minden fér bele egy-egy hosszú magyar nemzedék életébe” – magyarázza a sorozat koncepcióját Bán Mór.

Nekünk is van Downton Abbey-nk, nem is akármilyen!

Hozzáteszi, hogy bár a Kastély-sorozat most merész kitekintésnek tűnik a Hunyadi-univerzumból – aminek nem mellesleg az utolsó két kötete már előkészületben van, és közeleg a láthatáron a Mathias Corvinus-folyam első része is – , az alapideája egyáltalán nem új keletű. Amikor több mint tíz évvel ezelőtt egy barátjának, Harcsa Bélának ábrándozott az éppen akkor futó Downton Abbey című tévésorozatról, amely egy angliai kastély 20. századi történetét mutatja be az urak és szolgák szempontjait is kiemelve, beszélgetőtársa megjegyezte, hogy pont nemrégiben olvasott egy izgalmas cikkösszeállítást a Rubiconban a gödöllői kastélyról, ahol csakugyan nagyon érdekes dolgok történtek.

Hogy az első kötet rögtön az épület és a település máig legromantikusabb korszakával nyit, nem véletlen. Ferenc József, de különösen Sisi sokak számára ma is ikonikus karakterek; az utóbbival foglalkozó könyv- és filmfeldolgozásoknak mostanában új reneszánsza van. 

Ráadásul – teszi hozzá Bán Mór –, Sisi időszaka Gödöllő egyik fénykora is volt. És éppen ennek a monarchiabeli békés időszaknak a kontrasztja a megdöbbentő és izgalmas: milyen szélvész gyorsasággal söpör végig a történelem az egész országon.

 „Ugyanakkor megindító ez a korszak önmagában is. A források áttanulmányozása során hamar kiviláglott, hogy Erzsébet királyné milyen csökönyösen és elszántan képviselte a magyarok érdekeit Bécsben, szembeszállva a környezetével. Óriási mértékben azonosult a levert szabadságharc eszméivel. Nem véletlenül voltak hálásak neki a magyarok élete végéig és még sokáig azután is. És persze ott van az Andrássy grófhoz fűződő viszonya, ami máig rejtélyes. Szerelem volt? Vagy »csak« rajongás? Ha szerelem, vajon beteljesedhetett-e? 

Magyar szempontok és a Vörös vihar

És hogy az ezekre a kérdésekre adott válaszok a mai napig késhegyig menő vitákat képesek generálni, az az író szerint egyáltalán nem baj. Ugyanakkor muszáj belátni, hogy egy regénynek sosem dolga igazságot igazságot tenni. Egy történelminek sem. Egy regényíró életre kelthet egy korszakot, megidézheti az akkor élt szereplőket, hiteles források alapján felfestheti a markáns jeleneteket, de az akkori emberek fejébe, szívébe nem láthat bele, hogy annak alapján százszázalékos formában ki merje jelenteni,  igen, ez vagy az csakis így és úgy történhetett. 

De – véli Bán Mór –, az igenis feladata a történelmiregény-írónak, hogy megszerettesse az olvasókkal az adott kort, és számos kevésbé ismert, elképesztő részlettel gazdagítsa róla az ismereteit. Vagy akár bizonyos szituációkkal, személyekkel kapcsolatban árnyalja a jelenben éppen uralkodó képet.

„Sisi ezért kicsit másképpen jelenik meg a Kastély ajándékba lapjain, mint ahogyan mostanában megszokhattuk. Sok tanulmányt, regényt olvastam, filmet és sorozatot néztem meg vele kapcsolatban, és azt érzékelem, hogy napjainkban egyfajta mítoszrombolás zajlik vele kapcsolatban. Az újabban készült német és angol mozgóképek néha bicskanyitogatóan hamis képet nyújtanak a korszakról – persze ez az alkotók szíve-joga. 

 – szögezi le.

És ha már magyar szempont, a Kastély-sorozat első kötetével egy időben limitált példányszámban megjelent egy kisregény is Vörös vihar címmel, amely 1944-ben játszódik. Monostory Dénes, aki az első kötetben 17-18 éves ifjú, itt már csaknem százéves aggastyánként éli meg a szovjet megszállást. Erről a korszakról évtizedeken át hazugságokat lehetett csak hallani, pedig a magyarság egészének nem felszabadulás volt, hanem brutális megszállás, gyilkosságok, nemi erőszak és fosztogatás hosszú hónapokon keresztül. Ezért a Vörös vihar az egész széria egyfajta fókuszpontjának is tekinthető.

Háromszáz éve a csúcson

Mindez pedig egy még ennél is nagyobb vállalkozás fókuszpontja. A Kastély-sorozatot megjelentető Hitel Kiadó főszerkesztője és ügyvezető igazgatója Kárpáti Gábor Csaba Bán Mórral közösen olyan történelmi portfólió kialakítását tűzte ki célul, amely szórakoztató, olvasóbarát formában viszi közelebb a könyvek szerelmeseihez a magyar história eseményeit. Ebbe illeszkedik bele a Kastély jövőre érkező második kötetet is, amelyhez a tervek szerint egy, a Vörös viharhoz hasonló újabb kisregény is kapcsolódik: 

A könyvek mellé egy aloldalt is terveznek a Gödöllői Királyi Kastély szakembereivel közösen, ahol a regények, kisregények történelmi hátterét tennék még plasztikusabbá, a folytatásokban pedig QR-kódos továbblépési lehetőségként videós tartalmakkal is találkozhatnak majd az olvasók.

Mindez azért is fontos, mert ahogyan dr. Ujváry Tamás, a kastély igazgatója megjegyzi, az övék egy egészen különleges intézmény, amely közel háromszáz esztendős története alatt szinte végig „csúcsidőszakot” élt meg. Ehhez képest Gödöllőhöz leginkább Erzsébet királyné személyét és itteni életét köti a világ. Ezért örültek annyira ennek az általuk is minden eszközzel támogatott regénysorozatnak, mert ízelítőt ad a többi csodálatos időszakból is. 

„Emellett találkozik azzal a hitünkkel, hogy ha nívósan, megfelelő források feldolgozásával nyúlunk egy korszakhoz, egy történethez, akkor több emberhez juthatunk el. A napi munkánkban is tapasztalható, hogyan változik a közönség igénye. Ma már nem elég történészként kiállni egy csoport elé, és elmesélni a kastély történetét. Látogatóink azt élvezik igazán, ha az Erzsébet királynét megszemélyesítő kollegina egyes szám első személyben valóságos házvezetést tart a királyné saját lakosztályában. 

Hónapokon keresztül tanulnak, megismerik a korabeli protokoll, etikett, viselettörténet csínját-bínját, kommunikációs tréninget kapnak, vizsgákat kell letenniük az adott korszak történelméből, miközben egyébként is mind diplomás, több nyelven beszélő szakemberek” – indokolja a kastélyigazgató az új muzeológiai módszerek szükségességét.

Almásy László harminccal száguld

Amiből egyébként Sisi tárlatvezetésén túl is akad még jó néhány. Például az Életképek címet viselő történelmi jelenetek vagy a sétáló színház, ahol a színészek úgy játszanak el egy darabot a kastély szobáiban, termeiben, parkjában, hogy a nézők is velük vonulnak a helyszínek között, megadva a lehetőséget rá, hogy játékos formában, közönségnek tetsző módon adják át a magyar kultúra, történelem gödöllői kastélyra jellemző esszenciáját.

„Rengeteg a történetünk. Itt van rögtön az építtető Grassalkovich Antalé, aki a korabeli Európa fontos személyisége volt, mégis alig tudunk róla valamit. De ha egy településen például csak feleannyi időt töltött volna el Petőfi Sándor, és csak feleolyan megindító szerelmi történet fűződne ottlétéhez, mint Petőfi gödöllői tartózkodásához, egész turisztikai stratégiát építenének erre. 

– fűzi tovább a szót Ujváry Tamás. 

Felemlítve a sztorik között a saját kedvencét is, ami egy 1933-ban Gödöllőn megrendezett nagy nemzetközi cserkésztalálkozóhoz kötődik. Ennek előkészületei miatt Az angol beteg című filmből ismert Almásy László rendszeresen járt ki a településre egyeztetni. Ilyenkor a Steyr autógyár egyik vezérképviselőjeként sportkocsival érkezett, a korabeli újságok pedig felháborodottan számoltak be róla, hogy Almásy nem átallott akár harminccal is száguldozni az utcákon.

Az igazgató szerint már csak ebből is jól érzékelhető, hogy a Gödöllői Királyi Kastély csodálatos történetének csak milyen kis részét ismeri a közvélemény. 

„A mi feladatunk, hogy ennek minél több szeletével megismertessük az érdeklődőkkel. A Kastély sorozat reményeink szerint erre is vállalkozik majd.”