Horrorlegendák kapják meg méltó helyüket a hollywoodi hírességek sétányán

Nyitókép: Universally Addicted Facebook-oldala

A hollywoodi Walk of Fame, avagy a hírességek sétánya ötletével még E.M. Stuart, a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara akkori elnöke állt elő, 1953-ban, hogy ezzel „megőrizzék egy olyan közösség dicsőségét, amelynek neve a világ négy sarkában csillogást és izgalmat jelent”. A sétány tervei már néhány éven belül meglettek, '58-ban pedig be is indultak a munkálatok, hogy 1960. február 8-án átadják a helyszínt, mely azóta is a turisták egyik legfontosabb helyi látványossága, miközben a sztároknak kiemelt presztízzsel bír, ha valaki megkapja közülük ezt a kitüntetést.

A sétány a Hollywood Boulevardon nagyjából 2,1 km-en húzódik, a Gower Streettől a La Brea Avenue-nál található Hollywood and La Brea Gatewayig, valamint egy rövid szakaszon a Marshfield Way-en, és egy 0,64 km-es szakaszon észak-déli irányban a Vine Streeten. A Walk of Fame 

erre pedig egy, a Kamara által, külön erre a célra létrehozott szervezet jelöli ki a sztárokat. Ez történt most is, így 2025-ben több mint 30 névvel bővülhet az illusztris társaság.

Egy, kettő, Freddy érted eljő

A Universal klasszikus szörnyfilmjeiből is ismert Boris Karloffhoz, Lon Chaney-hez, valamint a magyar származású Béla Lugosihoz (vagyis Blaskó) csatlakozhat Wes Craven Rémálom az Elm utcában-sorozatának szörnyetege, avagy a Freddy Kruegert 8 filmen át alakító Robert Englund. A színész egy tweetben így reagált, mikor megtudta az örömhírt: 

De nem Englund az egyedüli a népes listáról, aki az évtizedek alatt számos rémálmot okozott.

A rendező, akinek mindig dolga van

Jövőre ugyanis a ma is élő horrorfilmes rendezők legnagyobbja, John Carpenter is megkapja a maga dicsőséges csillagát. A legendás direktor a hetvenes években rendkívül alacsony költségvetésű filmekkel hívta fel magára a figyelmet, a sci-fi Sötét csillag és a rendkívül feszült akciófilm, A 13-as rendőrörs ostroma után aztán az 1978-as Halloweennel robbant be a köztudatba, és a magyar vérvonallal rendelkező Jamie Lee Curtist rivaldafénybe állító slasher, ha nem is teremtett műfajt, de a zsánernek olyan népszerűséget hozott, amilyenre még nem volt példa.

Jöttek a másolatok, a Péntek 13-tól a My Bloody Valentine-ig, de Michael Myers története talán mind a mai napig a legnépszerűbb. Mert míg a Kristály-tavi mészárost, a Péntek 13 második epizódjától kultikus státuszt szerzett Jason Voorheest a filmforgalmazók éppen úgy kivéreztették, mint ő maga a szexelő és drogozó tinédzsereket, addig a halloweeni gonosz az utóbbi éveket is egy egészen erősre sikeredett trilógiával tette emlékezetessé. 

Carpenter további munkássága pedig azt jelzi, hogy az alkotó megérdemelt minden belé fektetett bizalmat. Az 1980-as A köd ott van sokak kedvenc filmjei között még akkor is, ha nem szeretik a horrort; az 1981-es Menekülés New Yorkból igazi kultfilm; az 1982-es, ismét Kurt Russell főszereplésével készült A dolog pedig általánosságban a valaha volt legjobb horrorfilmek közé sorolható.

És a listát még bőven lehet folytatni: Christine, A sötétség fejedelme, Az őrület torkában – mind meghatározó filmek, amikkel a rendező így vagy úgy, de még amellett is kiérdemli a helyét a sétányon, hogy pár gyengébb TV- és mozifilm is bekerült a repertoárba. Amit a rövidfilmes A horror mesterei Cigarette Burns-epizódjával jóvá tett.

Ugyan John Carpenter már nem forgat, legalábbis nem nagyfilmet, attól még zenél. Mert hát ő írta a filmzenéinek nagy részét. A fogós, egyszerű és emlékezetes szintitémák nagyobb részéért pedig még ma is rajonganak az emberek, amiből természetesen kikövetkeztethető, hogy jött a saját zenék újrahangolása, majd a nagylemez utáni koncertezés, ami a kétrészes Anthology lemezt veszi alapul.

A művész tehát minden szempontból megérdemelte a hollywoodi kiemelt helyet, mégis mindössze annyival kommentálta a kitüntetést: „Csillag a Hollywoodi Hírességek sétányán? Ez biztos valami tévedés.” Nos, ilyen életmű mellett biztosak lehetünk abban, hogy nem tévedés és innen is gratulálunk!