Minden mondatát a Szentlélek sugallta – pünkösdkor újra színpadon a Mária evangéliuma
2024. május 12. 14:02
„Tolcsvay László messze minden földit meghaladva, egészen csodálatos színpadi zenét szerzett, nekem meg mintha valaki vezette volna a tollam a dalszövegek írásakor" – mesélte Müller Péter Sziámi a Mária evangéliuma születéséről. Az 1991-bemutatott rockopera Juronics Tamás rendezte új változata pünkösdvasárnap a Margitszigeti Színházban látható.
Nyitókép: Mária evangéliuma, Jézus szerepében György-Rózsa Sándor (Fotó: Margitszigeti Színház/Éder Vera)
***
Az 1991-es bemutató óta hazai és nemzetközi színpadokon is mindig nagy sikerrel fut Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi rockoperája, a Mária evangéliuma, amit most május 19-én, pünkösdvasárnap (esőnap május 20.) a Margitszigeti Színházban visznek színre. A Müller Pétertől származó alapötlet, miszerint János apostol fejében lejátszódik Mária és Jézus szenvedéstörténete, miközben mindezt egy ókeresztény gyülekezetnek meséli, erős inspirációt gyakorolt Tolcsvay Lászlóra; a zenét ő, a dalszövegeket Müller Péter Sziámi írta.
Müller Péter, aki saját édesanyja iránti szeretetét és tiszteletét vetítette is kivetítette a bibliai misztériumra, így fogalmazott művének lényegéről:
„Az igazi szeretet elenged. A Mária evangéliuma egy nagy sorsdráma Jézus és Mária között. Az ifjú Mária nem a gyermekét, hanem a szerelmét várja. Várandósan a szerelméről, mátkájáról dalol: »Jöjj el, szerelem!« Jézus pedig halála előtt, a dráma csúcsán azt kiáltja Máriának: »Ha szeretsz, elengedsz, ha marasztalsz, elhagysz!« Ezt dalolja anyjának, aki birtokló szeretettel szereti: nem akarja, hogy meghaljon. Félti. Máriának föl kell vállalnia, hogy a fiának van egy magasztos útja, egy isteni küldetése, és amikor ezt megérti, nem félti már többé. Abban a pillanatban ő is, és Jézus is azzá válik, akikké válniuk kell.
Mária igazán szeretni csak a történet végén tud.”
Bordás Barbara (Mária) és György Rózsa Sándor (Jézus) a Mária evangéliuma című rockoperában. (Fotó: Margitszigeti Színház/Éder Vera)
A dalszövegeket jegyző Müller Péter Sziámi, aki egyébként éppen a darab születése idején vette fel az édesapjától való megkülönböztethetőség miatt a Sziámi nevet, felidézte, hogy annak idején sokan arra figyelmeztették, a Mária evangéliuma miatt a Fekete Lyuk közönsége biztosan elfordul tőle.
„Én ezt már akkor is butaságnak gondoltam. Vagy még inkább tudatlanságnak. Akik ehhez hasonlókat állítanak, nincsenek tisztában azzal, hogy az ember alaptermészete a sokszólamúság. Aki elvárja egy művésztől, hogy ha őt például Ady Endrének hívják, ne írjon kuplékat a Nagy Endre-kabaréba, mint ahogy azt Ady a valóságban megtette, nem érti a lényeget. A költő pláne nem lehet folyton magasztos; neki mindenről mindent tudnia kell ahhoz, hogy az igazat mondja, ne csak a valódit.”
A rockopera más szempontból is különleges helyet foglal el az életében. Nemcsak azért, mert ez vezette el más zenés darabok megírásához és fordításához, hanem mert a Mária evangéliuma valóban nem mindennapi körülmények között készült.
„Amikor a papám megkért, hogy segítsek neki versbe szedni a librettót, és megírni a dalszövegeket, a feleségemmel éppen gyermeket vártunk, falun laktunk egy vályogházban;
az egésznek, így együtt több mint romantikája, szentsége volt.
A végeredményről úgy éreztem, gyönyörű: Tolcsvay Laci messze minden földit meghaladva, egészen csodálatos színpadi zenét szerzett, nekem meg mintha valaki vezette volna a tollam. Ebben nincs semmi hókuszpókusz, már Arany János is megírta ugyanezt a rég halott barátjáról, Petőfiről.”
Heródes szerepében Molnár Levente debütált a Mária evangéliuma című előadásban. (Fotó: Tót Rózsa)
Nem véletlen, hogy később a Szentszék is áldását adta az előadásra. Amikor II. János Pál pápa Magyarországra látogatott, és ennek alkalmából Pannonhalmán tervezték színpadra állítani a Mária evangéliumát, előzőleg összeült egy magas rangú papokból és egzegétákból álló testület, hogy megvizsgálják, a szöveg összhangban van-e a Szentírással. Tolcsvay László ekkor kissé aggódva hívta fel Müller Péter Sziámit, de mint kiderült, ok nélkül: a darab minden mondatát a Szentlélek sugallta – ez volt az ítélet.
„Mert teljesen mindegy, hol tart a világ és mekkora téboly van körülöttünk, a Stabat Mater mindig ugyanaz.
Ma is végtelenül hálás vagyok a sorsnak, hogy ez a mű rajtam keresztül szólalt meg, és nekem adatott meg, hogy meghalljam ezeket a dallamokat. Akik a Mária evangéliumát alkotóként és szereplőként színpadra viszik, ugyanúgy részesülnek az örömben, mint én komponálás közben. A legszebb, hogy aki megnézi az előadást, ugyanezt érzi át” – tette hozzá mindehhez Tolcsvay László.
Most erre a Margitszieti Színházban lesz lehetőség, ahol a LantArt Produkciónak köszönhetően a Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész és koreográfus látványos rendezésében két évvel ezelőtt debütált változat kel ismét életre a főbb szerepekben Bordás Barbarával (Mária), György-Rózsa Sándorral (Jézus), Földes Tamással (János apostol) és Molnár Leventével (Heródes).
Charles Dickens nem csak a karácsony szellemét volt képes hitelesen megidézni. Gyermekeinek Jézusról mesélt, az új, animációs film a Királyok királya ezt dolgozza fel.
A nagyböjt az elcsendesedés, az elmélyülés és az ima ideje, amikor különösen fontos, hogy lelkünket Isten felé fordítsuk. (Nagyböjti sorozatunk II. része.) Jeges Mirjam kármelita nővér írása.
Még por sem lennék, ha az Isten nem akarná. De láthatóan akarja a létezésem, és remélem, ha eljön az idő, a feltámadásomat is akarni fogja. Vizvári Soma írása.
-zsoltkom-
"Mert teljesen mindegy, hol tart a világ és mekkora téboly van körülöttünk, a Stabat Mater mindig ugyanaz."
Ez a Stabat Mater kijelentés Müller Péter Sziámitól egy ótvar igénytelen önellentmondás.
Hallgattam Kun Zsuzsa vendégeként Müller Péter Sziámi szavait ("Álljunk szóba egymással!!!" | Müller Péter Sziámi, költő, énekes, dalszerző | Klubdélelőtt ...című videóban ellenőrizhető kb. 37:14-től).
"nekem tök mindegy, hogy a vagyon az koncentráltan ott van-e egy oligarchánál... vagy négynél... vagy 8 millió KKV... vagy minden, hogy ha a matek kijön, hogy az országot az adókból el lehet tartani úgy, hogy 2,5 millió nyugdíjas van, akkor én elégedett lennék bármilyen rendszerrel és marhára nem érdekel (...) "
Tehát Szűz Mária szenvedése, miért lenne ugyanaz és olyan mindig, ha az egyik társadalmi rendszer fasizmus, a másik meg kivagyi kereszténység, vagy éppen keresztény kommunizmus alapú?
Elég baj, hogy nem ez a mű tölt meg három arénát nézővel, hanem egy szóhasmenéses fickó az álnéger cigó haverjával.
Erről Vona Gábor jutott az eszembe, akitől még fénykorában megkérdezték, hogyan áll a vallással?
Azt találta mondani, de legalább őszintén, (még) Istenkereső fázisban van.
Akkor rég elvesztél, koma! - gondolta Stirlitz.