Nyitóképen: Mester utcai pillanatkép 1943-ból. Fotó: Fortepan / Horváth József
Valamikor a pesti városfal alá érkezőt üres mezők és homokos folyópart fogadta a Ferencváros helyén. Nem csoda, hogy a vásárosok és az utasok vendéglátása, az élelmezés lett az első ipara. Bevilaqua Borsody Béla szerint olyannyira, hogy az 1840-es évek végétől gyártott kőbányai ser is innen kezdte meghódítani Pestet. Pedig az akkor már hatvanéves Franzstadtnak is volt saját serfőzdéje, például a Schmidt alcéhmester úré. „E Kis Serház emitten áll / Gát-uccában a Gáton / A vén Sirkert meg ott busul / Túl a temetőárkon…” – szólt az egyik rigmus a sok közül, melyekkel a helyi kocsmákat reklámozták. Ezen arcát titkon még ma is őrzi a kerület. Délen a Ferencvárosi pályaudvar várja a vándorokat mint gigantikus, csillagközi vaskapu, északon meg százezernyi turista keresi fel a Központi Vásárcsarnokot és a Ráday utca éttermeit.