Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban
Herczeg az első irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író volt.
A 380 millióért kínált villát az Új Idők előfizetői között sorsolták ki 1932-ben.
Nyitókép: A most eladó villa új állapotában és Herczeg Ferenc, az Új Idők főszerkesztője. Fotók: Arcanum/Új Idők/Wikipedia
Érdekes hirdetésre bukkant a Mandiner.hu az Ingatlan.com oldalán. A leírás szerint a Rózsadombon 380 millió forintért eladó egy átalakítás alatt álló villaépület, „amely az 1930-as évek egyik leghíresebb írója, Herczeg Ferenc ízlése és igénye szerint épült nyaraló céljából.” Az épületnek ennél kalandosabb a története, ám kétségtelen, sok köze van Herczeg Ferenchez.
A híres íróról tudni lehet, hogy egy életen át főszerkesztője volt az Új Idők című, népszerű szépirodalmi képes hetilapnak.
1930 szeptemberében jelent meg az újságban egy elsőre hihetetlennek tűnő felhívás, amely szerint a hetilap rózsadombi villákat ajándékoz az előfizetőinek,
részben azért, hogy„minél több munkanélküli jusson munkához” az építkezés által, ám nyilván az Új Időknek is jót tett a különleges reklám.
Ezt is ajánljuk a témában
Herczeg az első irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író volt.
Az emberek hitték is meg nem is a hírt, ám a következő évben kisorsolták az első villát, amely az akkor még gyéren lakott Rózsadombon épült fel. Herczeg Ferenc, a lap főszerkesztője is ott volt, mikor az első kapavágást megejtették az építkezésen és a következő szavakkal indította útjára az építkezést:
A magyar irodalom virulására, a magyar nép hasznára, azzal a kívánsággal, hogy az épülő ház teteje nyúljon bele Nagy-Magyarország egébe!”
– mondta Herczeg Ferenc.
A beszédet nagy taps fogadta és nem okozott meglepetést, hiszen Herczeg a Magyar Revíziós Liga elnökeként minden lehetőséget megragadott, hogy a gyászos trianoni békeszerződés ellen tiltakozzon. Az első villát, amely Jókai Mór nevét viselte, 1931 őszén sorsolták ki az Új Idők előfizetői között és egy szegény tanyasi tanítónő, a szentesi Vass Eszter nyerte meg, aki a 77 éves beteg édesanyját ápolta hosszú ideje.
Ezt is ajánljuk a témában
Oroszország mint a Nihil birodalma, technokrata városállamok felemelkedése, álomszövés Európa egyesüléséről, háborúsdit játszó hírlapírók, gépek által uralt harcterek, nemzetközi sajtóhadjárat a magyarok ellen – s végül fél Európa háborúba süllyedése. Ez Jókai Mór víziója a jövő századról. Ismerik?
1932-ben aztán a második villát is – amely a hirdetésben is szerepel – kisorsolták. A szerencse ismét egy szegény család mellé szegődött, az Angol Park mellett, nehéz körülmények között élő Kovács-család költözhetett a rózsadombi villába. Mikor az Új Idők szerkesztőségének delegációja meglátogatta a szerencsés nyertest, a családfő, a MÁV-nál dolgozó Kovács György el sem akarta hinni, hogy egyszeriben a nélkülözésből egy rózsadombi villába költözhet a családja. „Óh, Istenem, tehát mégis. Az a gyönyörű ház… Budán fogunk lakni, jó levegőn, virágot ültetünk a kertbe, gyümölcsfákat, csak álmomban mertem gondolni rá.
Jaj, milyen jó az Isten! Végre mi is egy kis lélegzethez jutunk… Olyan nehéz volt az élet. Lemondás, beosztás, örökös gond…”
– hadarta a boldog háztulajdonos.
Az Új Idők két ajándékvillájához kegyes volt a sors, hiszen ma is áll mindkettő, a Jókai Mórról elnevezett épület van jobb állapotban, bár azt is átalakították kicsit az idők során. A hirdetésben szereplő villa kevésbé,
az új tulajdonosára vár, hogy akár eredeti állapotába visszaállítsa,
hiszen 1932-ben több fotó is készült az épületről. Herczeg Ferenc büszke volt a róla elnevezett villára. A neves íróról tudjuk, hogy a II. világháború után, a kommunista időkben már elszigetelve élt, nem publikálhatott és az Új Idők is megszűnt 1949-ben. A villák túlélték a kommunizmust...
Kapcsolódó vélemény
Ha egyszer majd egy boldogabb időben a Nemzeti Színház vezetése átalakul...