Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek (1863-1954) a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le. „Bár német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit” – mondta Kásler Miklós az ünnepségen.
A miniszter hangsúlyozta: Herczeg Ferenc legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját. „Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát. Tette mindezt könyvei hasábjain, cikkeiben és a korszak meghatározó közszereplőjeként, írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként is.
Tehetségét a Kárpát-medence és egész Európa csodálta”
– jegyezte meg Kásler Miklós. Beszélt arról, hogy Herczeg Ferenc íróként, illetve a Magyar Revíziós Liga vezetőjeként egyaránt a trianoni békediktátum igazságtalanságára hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a kommunista diktatúra nemcsak ignorálta őt, hanem el is akarta feledtetni műveit, a rendszer bukásával azonban ismét kiadták műveit, „mondanivalója ma is aktuális és figyelemreméltó, a nevét viselő díj Magyarországon az egyik legnagyobb irodalmi elismerés”.
Értékelvűség, tisztánlátás, elfogulatlanság