Farkas Richárd írása a Mandiner hetilapban.
Új év, új én – mondják sokan. Túl vagyunk a kalóriáktól roskadozó ünnepi gasztrotúrán és az újévi „fogyni fogok, sportosan és tudatosan élek” fogadkozásokon. Mögöttünk van a sokszor komor január, így az év legszomorúbbnak címkézett napja, a blue monday is. Életünk bármely aspektusát vizsgáljuk is, az étkezési szokásainknak nagy szerepük van fizikai és mentális egészségünk alakulásában. Hogyan alakultak e szokásaink az év elején pár évtizeddel ezelőtt, és mik a mostani trendek étkezésünk tekintetében? Hússal vagy hús nélkül?
Ahogyan a kerti munkának és a zöldséggyümölcs termésnek, úgy a húsalapú táplálkozásnak is megvan a maga szezonja, mégpedig a téli hónapok. A régi idők falusi emberei számára az év ez időszaka kiemelten fontos volt – s vitathatatlan, hogy a falusi közösségi élet egyik legmeghatározóbb eseménye a mai napig a disznótor.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Oroszország a negyedik helyen áll a világ legnagyobb hústermelői között, amit az orosz Vzgljad portál egyenesen csodának minősít. Elemzésükben beszámolnak arról, miképp tudták forradalmasítani az ágazatot, hogyan jutottak el az amerikai csirkecomboktól való óriási függéstől oda, hogy teljesen önellátók legyenek baromfi- és sertéshúsból. Azt is elismerik, hogy a szarvasmarhák területén lenne még tennivaló.
A bélflóra kutatása az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott, és Dr. Schwab szerint ez nem véletlen.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
