| Győrffy Ákos |
Ernest Hemingway a 20. századi prózairodalom kimagasló alakja, de az utóbbi évtizedekben mintha veszített volna népszerűségéből. Némiképp ellentmond ennek, hogy a 21. Század Kiadó épp mostanában jelenteti meg egymás után az életmű darabjait. Az először 1964-ben – három évvel Hemingway halála után – kiadott Vándorünnep az írói hagyatékból való, mégsem torzó, hanem befejezett mű. A kézirata – ha hinni lehet a legendáknak – kalandos utat járt be. A Vándorünnep alapjául szolgáló jegyzeteket az író 1928-ban a párizsi Ritz szálló alagsorában hagyta, és csak 1956-ban kapta vissza. A könyv műfaja memoár, annak is a lírai fajtájából. Hemingway első feleségével, Hadley Richardsonnal 1921 és 1926 között Párizsban élt, a Vándorünnepben életének erre a periódusára emlékszik vissza. Azon kevés időszakok egyike volt ez az író életében, amikor boldog volt, de legalábbis kiegyensúlyozottabb, mint a későbbi évtizedekben. Hemingway a francia fővárosban vált íróvá, első novellái ott születtek, és ott írta első regényét, a Fiestát is. A Vándorünnep a fiatal házaspár párizsi éveiből villant fel emlékezetes motívumokat. A rövid, novellaszerű fejezetek a húszas évek Párizsának nagyszerű rajzai, feltűnnek bennük a művészvilág jellegzetes figurái, James Joyce, F. Scott Fitzgerald, Ezra Pound, Gertrude Stein vagy Sylvia Beach és az ő legendás Shakespeare and Company nevű könyvesboltja, amely ma is működik. Hemingway napközben kávéházakban ír, lóversenyre jár, bolyong az utcákon, s ha beköszönt az ősz, elutazik az Alpokba síelni, nyaranta pedig Spanyolországba ruccan ki. Melankólia és nosztalgia hatja át a könyvet, érződik, hogy az idős Hemingway nem sokkal a halála előtt – már depressziósan és betegen – életének legboldogabb korszakára emlékezik. Azokra az időkre, amikor a húszas évek Párizsában még ismeretlenül körmölte első írásait egy tejeskávé mellett a La Closerie des Lilas-ban. Azokra az időkre, amikor még nem pózolt kamerák előtt, nem játszotta a háborús hőst, „csupán” egy kirobbanóan tehetséges, fiatal író volt.
(Ernest Hemingway: Vándorünnep. 21. Század Kiadó, 2023)
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
