| Győrffy Ákos |
Ernest Hemingway a 20. századi prózairodalom kimagasló alakja, de az utóbbi évtizedekben mintha veszített volna népszerűségéből. Némiképp ellentmond ennek, hogy a 21. Század Kiadó épp mostanában jelenteti meg egymás után az életmű darabjait. Az először 1964-ben – három évvel Hemingway halála után – kiadott Vándorünnep az írói hagyatékból való, mégsem torzó, hanem befejezett mű. A kézirata – ha hinni lehet a legendáknak – kalandos utat járt be. A Vándorünnep alapjául szolgáló jegyzeteket az író 1928-ban a párizsi Ritz szálló alagsorában hagyta, és csak 1956-ban kapta vissza. A könyv műfaja memoár, annak is a lírai fajtájából. Hemingway első feleségével, Hadley Richardsonnal 1921 és 1926 között Párizsban élt, a Vándorünnepben életének erre a periódusára emlékszik vissza. Azon kevés időszakok egyike volt ez az író életében, amikor boldog volt, de legalábbis kiegyensúlyozottabb, mint a későbbi évtizedekben. Hemingway a francia fővárosban vált íróvá, első novellái ott születtek, és ott írta első regényét, a Fiestát is. A Vándorünnep a fiatal házaspár párizsi éveiből villant fel emlékezetes motívumokat. A rövid, novellaszerű fejezetek a húszas évek Párizsának nagyszerű rajzai, feltűnnek bennük a művészvilág jellegzetes figurái, James Joyce, F. Scott Fitzgerald, Ezra Pound, Gertrude Stein vagy Sylvia Beach és az ő legendás Shakespeare and Company nevű könyvesboltja, amely ma is működik. Hemingway napközben kávéházakban ír, lóversenyre jár, bolyong az utcákon, s ha beköszönt az ősz, elutazik az Alpokba síelni, nyaranta pedig Spanyolországba ruccan ki. Melankólia és nosztalgia hatja át a könyvet, érződik, hogy az idős Hemingway nem sokkal a halála előtt – már depressziósan és betegen – életének legboldogabb korszakára emlékezik. Azokra az időkre, amikor a húszas évek Párizsában még ismeretlenül körmölte első írásait egy tejeskávé mellett a La Closerie des Lilas-ban. Azokra az időkre, amikor még nem pózolt kamerák előtt, nem játszotta a háborús hőst, „csupán” egy kirobbanóan tehetséges, fiatal író volt.
(Ernest Hemingway: Vándorünnep. 21. Század Kiadó, 2023)
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Nyolc embert ítéltek el.
A válogatott védő felbontja a szerződését Cipruson és Magyarországra igazol.
